A filmszakmai viták könnyen torkollnak párhuzamos beszélgetésekbe: a forgalmazási disputák azért vannak előnyben, mert szép múltra tekintenek vissza. A Rátkay klubban félig-meddig közös nevezőre hozott álláspontok tavaly Győrben feszültek először egymásnak, azóta az Urániában, Egerben és Szombathelyen is farkasszemet néztek a filmterjesztés érintettjei. Éppen ezért a Rátkai klub ülését írásos egyeztetés előzte meg, a szakmai vitaanyagokat már korábban eljuttatták egymásnak a felek. A benyújtott iratok: az Art-mozi Egyesület és a Filmklubszövetség javaslata, Budapesti Artmozi Egyesületének javaslata, Mozisok Országos Szövetségének javaslata, illetve három filmhus cikk is szerepelt a paksamétában: Bognár Péter kiáltványa, a Port Ferenccel készült interjú és Áprily Zoltán vitacikke.
Az Art-mozi egyesület Filmklubszövetséggel közösen készített javaslatát Bakos Edit és Böszörményi Gábor ismertette: felhívták rá a figyelmet, hogy az art-mozi hálózat működtetése a Közalapítvány Filmtörvényben vállalt feladata. Általános vélekedés, hogy a szintén a filmterjesztési keretéből gazdálkodó rendezvényeket csoportosítsák át máshova, és újra a Filmtörvényben garantált 20%-ból gazdálkodjanak a filmforgalmazók és moziüzemeltetők. Ugyanakkor az is világos, hogy az önkormányzatok hathatós támogatása nélkül a mozik nem fognak talpon maradni: vagy közművelődési szerződések formájában támogatják a filmszínházakat, vagy be kell azokat zárni. Bakos szerint kötelezővé kéne tenni a forgalmazók számára, hogy minél nagyobb számú mozit lássanak el filmmel: és ahogyan az Europa Cinemas támogatásához is több mindent kell felmutatnia egy mozinak, úgy az artmozik támogatásában is essen latba a filmklubok, tematikus sorozatok, iskolai vetítések rendszere.
Böszörményi Gábor értelmezése szerint a filmforgalmazás egy olyan tevékenység, ami a mozikat ellátja filmmel, noha ez nem mindig valósul meg a gyakorlatban. Az artmozikat és az artfilmek terjesztését támogatni kell, ugyanakkor éppen az artmozi rendelet kényszeríti a mozikat abba a helyzetbe, hogy régi, agyonjátszott filmeket kell a támogatás érdekében műsoron tartani. Égető probléma a kópiaéhség, az ország nagy része nem jut hozzá a filmekhez, a digitalizációt (amely alatt a digitális kópiák terjesztésének megoldását értik) is sürgetik. Böszörményi javaslata szerint nem lehetséges a jelenleg érvényben lévő egységes támogatási rendszer, amely a nézőszám alapján tesz különbséget a mozik között, az általuk kidolgozott pontrendszer-javaslat lényege, hogy a támogatás aszerint oszlik meg, hogy a mozik milyen feladatokat, rendezvényeket, pluszfeladatokat vállalnak.
Kálomista Zsuzsa a HungariCom képviseletében gyakorló forgalmazóként ostorozta a Filmszövetség beadványát. Kálomista szerint a jelenlegi rendszer egyetlen problémája az alulfinanszírozottsága: a kópia- és nézőszámon alapuló támogatási rendszert a HungariCom vezetője jónak találja, szerinte csak az összeget kellene duplázni, a rendszert torzítaná, ha a Filmszövetség javaslata szerint minden filmnek azonos támogatás járna, Kálomista esettanulmánya a Kaméleon és az Így, ahogy vagytok volt - a két film marketing- és kópiaköltsége nyilvánvalóan nem összehasonlítható. Kálomista felvetette, hogy akkreditált filmforgalmazók kellenének, mert a jelenlegi rendszer afelé mutat, hogy a gyártók saját maguk mutassák be a filmet, és ha erre a támogatási szerződésben a költségvetéssel arányos plusz költség lesz beállítva, akkor minden gyártó saját maga viszi majd moziba a saját filmjét.
Port Ferenc a Budapesti Artfilm Szövetség nevében szólalt fel: a forgalmazókkal való egyeztetés kiemelten fontos, ugyanis szerinte a megfogalmazott ötletek nagy része nem piackomfort. "Újabb szabályok, újabb kötelezettségek, ahelyett hogy érdekeltté tennénk a forgalmazásban a forgalmazót. A jelenlegi helyzet éppen azért állt elő, mert a forgalmazók kivonultak a magyar piacról, mert a beavatkozások nem voltak piaci szempontból megfelelően átgondolva." A terjesztésre szánt támogatás folyamatosan csökken, a filmszám nő, tehát feleannyi pénzből duplaanyi filmet kellene bemutatni. Eközben a mozik nem tudnak mit vetíteni, mert az artmozi-rendeletnek megfelelve nincs mit vetíteni - így nehéz eseményeket szervezni, így nem lehet életet lehelelni a moziba, és a forgalmazók sem mozdulnak rá a forgalmazásra" - mutatott rá Port Ferenc, aki szerint a közösségi forgalmazásnak vannak bíztató kísérletei, de mint azt Bognár Péter hozzátette, a Filmklik által szervezett Helyzetek és gyakorlatok keretében bemutatott 10 film összesen csinált 8 ezer nézőt, tehát nem a 2.0-ás forgalmazás fogja megoldani az ország 50 artmozijának problémáit.
Mester György szerint sürgősen definiálásra szorul az e-cinema, hiszen nincs pontosan meghatározva, mi is az pontosan, ahogy fogalmazott: "LCD tévén vetítem a filmeket DVD-ről és kiírom magamra hogy e-cinema." Ezzel ellentétben más szabályzásokat viszont lazítani, az art-besorolás rendszerét egészen biztosan át kell alakítani.
Kozma Károly az NKA képviseletében mutatott rá, hogy a jelenlévők a Filmtörvényt lobogtatják, holott az nagyon sok hibát is rögzít - "olyan jól be vannak állítva a fékek, hogy a motor már nem is működik." - így a kérdés inkább az, szeretnék a régi rendszert tovább foldozgatni, vagy inkább újat építeni.
Bakonyi Vera az MMK Kuratórium nevében elmondta, hogy ők alapvetően arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi akadályozza meg, hogy a néző bemenjen a moziba? "Ennek a vizsgálódásnak a mentén egy dologban egyetértettünk: a mozikba néző kell. Lehetne persze több támogatást adni, sőt kell is, de a mozi alapvetően attól fog működni, ha ott néző van. Valóban kimaradtak a filmtörvényből alapfogalmak, amelyek a későbbiekben rendszabályokban és végrehajtási rendeletekben kerültek megfogalmazásra, és a jelen helyzetet lényegesen megkönnyíti, hogy most csupán ezeket a rendeleteket kell módosítani. Változtatni kívánunk az art-mozis 60%-on: a beszámítható filmek számát mindenképpen növelni kell és az európai filmnek prioritást kell adni. A forgalmazók neuralgikus pontja, hogy ha a nem-kereskedelmi forgalomba való film nem kap art-besorolást, akkor duplán veszít, hiszen sem forgalmazási támogatást nem kap, sem a mozik nem tudják műsorra tűzni. Ezzel a módosítással a forgalmazó kockázata csökken, és a mozis is könnyebben jut filmhez. Ezzel egyidőben a rendezvények és a filmklubok körülbástyázott elszámoltatását is lazítani szeretnénk, hogy pl. a filmkölcsönzés és fordítás díja is elszámolható legyen. Emellett jó lenne, ha véleményezhető lenne, hogy kik kerülnek be a Nemzeti Filmiroda Filmszakmai Bizottságába, de eddig tőlünk nem kértek semmilyen véleményt. További terv, hogy a gyártási költséggel arányos legyen a forgalmazásra megítélt támogatás, sőt, már a gyártási szerződés tartalmazza a forgalmazási támogatás összegét." - foglalta össze Bakonyi Vera a Kuratórium filmterjesztéssel kapcsolatos terveit.
Abban a Cirkós Balassa Péter is egyetértett az előtte szólókkal, hogy a filmhiány olyan értelemben valóban létezik, hogy ma már a korábban az artmozik presztizsét növelő, színvonalas artfilmek már a multiplexekben indulnak (pl Az út, Becstelen Brigantyk), így valóban nincsen színvonalas és naprakész artmozis kínálat. Balassa javaslata értelmében a forgalmazók szelektíven pályázhatnának bizonyos filmek artmozis forgalmazására, bár ez némiképpen meg is valósul az artbizottság minősítése nyomán pályázható forgalmazási támogatás keretében. A jelenlévők többsége nem értett egyet abban, hogy nincs kínálathiány, de Balassa szerint a jó, minőségi, fontos, fesztiválokat megjárt filmek 85-90%-a bekerül a magyar moziforgalmazásba is. Ugyanakkor igaz, hogy két forgalmazó kivonult a piacról, a Bufi felére csökkentette kapacitását, és ezek az art-filmek igenis hiányoznak a piacról: erre a piacra csak a támogatási összeggel lehet beavatkozni, különben a mozik be fognak zárni, mert ezekkel a filmekkel nem lehet megtölteni mozitermeket - vetett közbe Port Ferenc.
Kövesdy Gábor érdekes adatokat osztott meg: a forgalmazási piac teljes bevétele 11 milliárd forint, ennek a 91%-án a három nagy (UIP-Duna, Intercom, Forum Hungary) forgalmazó osztozik, a fennmaradó 9%, azaz 900 millió forint felét a Budapest Film viszik, a maradék 400-450 millió forinton pedig összesen 20 forgalmazó osztozik.
Durst György a Kuratórium képviseletében elmondta: a Kuratórium nem szakértője a forgalmazási, moziüzemeltetési területnek, éppen ezért működik a Szakkollégiumi rendszer: fel kell állítani egy szakértőkből álló szakmai grémiumot, akik folyamatosan bombázzák a Kuratóriumot szakmai javaslatokkal, és a Kuratóriumnak már csak a véleményezés marad hátra. Az egyeztetés végére világossá vált: nem lehet nem piaci alapon forgalmazni, és az eljövendő szabályozásnak figyelembe kell venni a vidéki vetítők és a pesti artmozik különbségét, és a mozisokat és a forgalmazókat is közös platformra kell állítani - az egyeztetés most kezdődött meg.
