2014. 05. 14. Illés Anna
Minden film előhozza a saját nyelvét
Mundruczó Kornél a Fényíróknál
A BKF Fényíró Filmklubja ebben a félévben már külsősök számára is ingyen látogatható. Ennek apropóján indítottuk el cikksorozatunkat, amelyben a BKF diákjai számolnak be az eseményről. A filmklub legutóbbi vendége Mundruczó Kornél volt, akit filmjeiről most Szabó Gábor és Gyárfás Eszter kérdeztek.
Mundruczó Kornél legújabb filmjének (Fehér Isten) cannes-i premierjére készül, így csak hosszas egyeztetés után tudott eljönni a filmklub népes tábora elé. Eredetileg állandó munkatársa és főproducere, Petrányi Viktória lett volna a beszélgetőpartnere, ám helyette Gyárfás Eszter (Viharsarok) producer foglalt helyet mellette.
A Fehér Isten werk trailer
Olyan filmet hoztak el nekünk, amelyet „majdnem” kétszer forgattak le. A Delta első verziójának forgatása még 2006-ban szakadt meg a főszereplő, Bertók Lajos hirtelen halála miatt. Egy évvel később Mundruczóék egy teljesen új forgatókönyvvel, új főszereplővel fogtak neki ismét a végül 2008-ban elkészült Deltának.
(fotó: Molnár Fanni)
A világjáró Mihail (Lajkó Félix) hazatér édesanyjához (Monori Lili) a vad és zárt Duna-Deltába. Megismerkedik törékeny alkatú húgával (Tóth Orsi) és nevelőapjával (Gáspár Sándor). Édesapjuk meghalt, ám a vízparti kunyhója ideálisnak tűnik egy nyugodt élet kialakításához. Mihail hozzá is fog egy faház építéséhez – a víz közepén. Testvére úgy dönt, segít neki az építkezésben, végül hozzá is költözik. Ahogy épül a ház és az ahhoz vezető út, úgy fejlődik a fiatalok kapcsolata is. De ez a zárt közösség nem tűri el Mihail és Fauna együtt-létezését, így a „házavató-ünnepség” éjszakáján tragikus fordulatot vesz a történet.
A rendező – a kész és ismert film mellett – mutatott részleteket az el nem készült Deltából is. Ebben Bertók Lajos karaktere egy tüzes, bosszúálló forma, aki csupán pénzszerzés céljából tér vissza szülőföldjére. A lánytestvér szerepét itt is Tóth Orsi játszotta, de a második Deltával ellentétben eleinte meg akarta ölni a bátyját. A rendező elmondta, ez egy rendkívül sötét, téli, helyenként sci-fi-be hajló, rengeteg embert mozgató thriller lett volna.
Az új filmben maradt a helyszín, Tóth Orsi, a testvérszerelem motívuma és a cím. Szemben az elsővel itt nyári történetről van szó, egy – a Bertók Lajos karakterével szinte ellentétes – csöndes, visszafogott főszereplővel. Ez volt Lajkó Félix első főszerepe. E mellett a film zenéjét is ő komponálta, amely csodálatos harmóniában van a film képi megjelenítésével.
Lajkó Félix – Delta soundtrack 1.
A közönségben több kérdés is felmerült a film dialógusával kapcsolatban, hiszen szereplők keveset beszélnek. „Minden film előhozza a saját nyelvét” – fejtette ki Mundruczó. Elmesélte, hogy elutaztak Lajkó Félixhez egy próbafelvételre, és a hazaúton végig átkozta magát, mert szörnyűnek érezte az egész próbát, kétségei voltak, hogyan fog Orsi és Félix „működni” – hiszen alig szólaltak meg a felvétel alatt. Mikor visszanézték, kiderült, hogy működik. „Orsi a Némaság, Félix a Csönd a való életben”, ehhez a két emberhez kellett azután kitalálni a film nyelvét. A rendező saját bevallása szerint nem egy „nyelvteremtő” alkat, mégis nagy figyelmet fordít arra, hogy megalkothasson egy olyan, csak a film világában létező nyelvet, amit a néző még elhisz, bár azért tudja, hogy ez a filmen kívüli valóságban már nem működne.
(fotó: Molnár Fanni)
Kérdés hangzott el az operatőrrel, Erdélyi Mátyással való együttműködésre vonatkozóan is. Mundruczó szerint az operatőr az „első néző”, a képi koncepciót közösen találják ki. Bár hozzátette, nem szereti, ha egy filmnek „van képi koncepciója”. „A néző ne legyen passzív” – ez a szemlélet is szolgálhatja a film dramaturgiáját. Nem kell a nézőnek mindent megmutatni, lényeges, hogy a filmbe a néző hol tud „belépni”.
„Minden banalitás és minden sztereotípia” – ennek elkerüléséhez a hangsúlyt a részletekre kell helyezni. Érkezett egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a buli-jelenetben milyen szimbolikával bír a kenyér és hal osztása. Mivel halászokról van szó, így a halfogyasztás evidens. A kenyérre viszont pálinkát locsolnak, amit jó esetben a néző „fizikailag el tud képzeli”, hogy mennyire undorító lehet. Az ilyen apró részletekkel tud még nagyobb hatást gyakorolni a nézőre, és ez segít a feszültség építésében. Másik példa a „megerőszakolós jelenet”, amelyet totálból vettek fel, ettől pedig a nézőben „fel tud ébredni a szolidaritás, oda akar rohanni, hogy segítsen, de nem tud” .
A beszélgetés váge felé a Deltáról Cannes-ra terelődött a szó. Sokan kíváncsiak lennének, hogy mi a recept, de Kornél szerint van a hollywoodi mondás szerint: „csinálni kell, de tudja a fene, hogy melyik jön be”. Szerinte nagyon fontos, hogy ne receptre dolgozzunk, mert akkor halott film lesz belőle, valamint erősen javasolt a személyesség megőrzése. Továbbá elárulta, hogy bízik a produceri rendszerben, méltatta Petrányi Viktória és Gyárfás Eszter munkáját is. Saját elmondása alapján kifejezetten nem gyártásbarát módszerekkel szokott forgatni, viszont ennek ellenére a minőséghez nagyban hozzájárul ez a metódus.
A diákokat arra biztatta, hogy csináljanak magunknak saját filmes céget, nem baj, ha a nulláról verekszik fel magunkat. Végezetül elmesélte, hogy sokszor úgy forgat, hogy valamilyen nagyon nehezen megszerezhető tudást sajátít el (például a Deltában a vízen, vagy a Fehér Istenben 200 kutyával egyszerre forgatott), amelyre valószínűleg soha többé nem lesz szüksége. Nem szeret hatalmas stábbal dolgozni, inkább egy „elitalakulattal”, mert nem szereti, ha valakinek „nincs túl sok dolga a forgatáson, van ideje a telefonját nyomkodni”. Hiszen minden résztvevő energiája része lesz a filmnek – még akkor is, ha az illető nem is gondolja. „Ezt a falat én festettem, és olyan ez a fal amilyenre én festettem” – hangzott a végszó.