A Pannónia dicsérete egy hazai gimnáziumban játszódik, ahol egy átlagos tanítási napot a miniszterelnök látogatására való készülődés borít fel. Az ünnepség ötletgazdája, a titkárnő (Rainer-Micsinyei Nóra) igyekszik rendet teremteni a káoszban, különösen az ünnepi tortát illetően, ami nem fér el a hűtőben. Amíg a szakácsok a probléma megoldásán dolgoznak, a 17 éves Márti (Angelus Hanna), akinek a színpadon kell köszöntenie a miniszterelnököt, egyre kényelmetlenebbül érzi magát a ráosztott feladattól.
A Filmhu kritikusa „nagyon szórakoztató”-nak találta a filmet, amelyben „rendkívül jól van időzítve minden poén, az összes szereplő és minden bénázás csodálatosan valódi, a végén pedig még egy ütős csattanót is kapunk, amibe nem nehéz belelátni némi aktuálpolitikai értelmezést sem”. Kiemelte, hogy A Pannónia dicsérete azon túl, hogy reálisan mutatja be a gimis életet, együttérzően ironikus színezettel teszi még izgalmasabbá a középiskolai miliő ábrázolását.
„A film egy ars poetica arról, hogy számomra mi a művészet szerepe, és hol a helye” – árulta el Nagy Borbála a Filmhu számára készult interjúban. „Azt gondolom, hogy az alkotás az ellenállás egy formája. Így jutottam el József Attila Ars poetica című verséhez, ami először a film elején az irodalom órán, aztán pedig a fináléban a színpadon hangzik el. Az első jelenetben ez egy kötelező aktus, a diák gépiesen felmondja, hogy jó jegyet kapjon. Itt a vers rossz helyen van, mert aki elmondja, nem érti a tartalmát, a motivációja pedig egy külső motiváció. A színpadon végül a helyére kerül a vers, hiszen itt az ellenállást szimbolizálja, és már Márti is érti kicsit, hogy mi az üzenet, a motivációja pedig belsővé válik.”
Nagy Borbála
Interjúnkban arról is mesélt, hogyan nem lett belőle tanár, és miért ment ki Németországba rendezést tanulni. Beszélt a film elkészítéséről, a zárójelenet katartikus erejéről, és arról is, miért berlini utóforgatással került bele az egyik legviccesebb rész, a Nagy-Magyarország torta.
Nagy szatíráját itthon is díjazták, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon is a legjobb élőszereplős kisfilmnek választották meg, a zsűri indoklása szerint a film “szofisztikáltan, abszurd humorral mutatja be jelenünket, amiben élünk. Filmnyelve letisztult, de egyúttal teret ad a nagyszerű színészi alakításoknak.” Majd a A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus szakosztályától kapta meg a 2020 és 2021 legjobb kisjátékfilmjének járó díjat.
Szerencsére ez csak a történet kezdete volt, azóta nemcsak elkészült, de 2026 feruárjában már be is mutatták Nagy Borbála első nagyjátékfilmjét, a meddőség, abortusz és gyerekvállalás témaköreit körbejáró és az ezekkel kapcsolatos tabukkal szembesítő Mambo Maternicát. A három európai nagyvárosban, Berlinben, Budapesten és Párizsban játszódó film még elcsíphető a mozikban, a kritikánkat itt találod meg.
