Az ember akit Ovénak hívnak / Vertigo Média
„Azért ajánlom ezt a filmet mindenkinek, mert szórakoztat, leköt, feledtet és mesél. Kedvelem az északi filmekre jellemző keserédes humort, a szokatlanságot és meseszerűséget, amitől nézőként egyszerre érzem magam egy biztonságos kis álomvilágban, és mégsem a megszokott, kiszámítható fordulatok és sorsok köszönnek vissza a vászonról. Ott van például az Ádám almái, a Zöld hentesek, vagy a Férfiak és csirkék. Mindegyikük elég szokatlan és egyedi alkotás, ebben a filmben viszont van valami ezeken kívül még, ami elér az ember szívéig is.
A visszaemlékezéseiből kiderül, hogy Ove, a zsémbes öregember, miért olyan, amilyen, miért akarja folyton megölni magát és miért nem enged közel magához senkit és épp ezért miért ő a legjobb lakónegyed-felügyelő, aki nem hagyja magát egy kicsit sem. A mogorvaság álarca mögött azonban egy vajszívű ember lakik. Sokan ráismerünk a szomszédunkra, a főnökünkre, vagy saját magunkra, amíg Ovét nézzük.
Szeretem, ha egy film nem könnyen behatárolható kategóriailag és többféle arcát mutatja ugyanannak a történetnek. Kimondhatjuk, hogy a magát fekete komédiaként aposztrofáló film tökéletes elegye a drámának és komédiának, ami rekeszizmot és könnycsatornát egyaránt átmozgat, ilyen filmre pedig mindig, minden korosztálynak szüksége van."
Fotó: Sin Olivér / 1foto.hu
