Annak ellenére, hogy a film főszereplője Bukta Imre képzőművész, rajta kívül, illetve vele párhuzamosan még négy helyi tinédzser is nagyobb szerepet kap a filmben, akiknek a mindennapi életéből és gondolataiból látunk töredékeket.
A dokumentumfilmre a Médiatanács pályázatán nyert támogatást a Campfilm Kft., amelynek a producerei László Sára és Gerő Marcell, így ez sorban a harmadik film, amelyet Nagy Dénes a gyártó céggel együtt készített el. A rendező és a producerek már régóta ismerik egymást, ugyanis együtt végeztek a Filmművészeti Egyetemen, ahogy Dobos Tamással, az alkotás operatőrével is. A forgatáson mindössze négyen vettek részt, a rendező és az operatőr mellett Lukács Péter Benjámin hangmérnök (akit néha Várhegyi Ádám helyettesített), valamint Héger Barbara gyártásvezető. A film vágója Szalai Károly.
Nézd meg a film előzetesét!
Filmhu: Mi inspirált ennek a témának a megfilmesítésére?
Nagy Dénes: Néhány éve hallottam a MOME-n Bukta Imre Falusi dizájn című habilitációs előadását, amely a vidéki spontán dizájnról, és annak változásáról szólt. Az előadás annyira erősen élt bennem hónapokkal később is, hogy elhatároztam, hogy megkeresem Bukta Imrét, és megkérdezem, hogy mit szólna egy filmhez, amely erről a témáról szólna. Miután megnyertük a pályázatot, sok időt töltöttem el Mezőszemerén és környékén (akkor készítettük elő és forgattuk ugyanezen a környéken a Lágy eső című kisfilmemet is), és az ott töltött idő rengeteg mindenben inspirált, ezért végül sok tekintetben eltértünk az eredeti ötlettől. Így lett a Falusi dizájnból Másik Magyarország (ami egyébként Bukta Imre tavalyi műcsarnokbeli életmű kiállításának címe is volt).
{extrainfo} Filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
N. D.: Hogy a helyi emberek elfogadtak minket, nyitottak voltak, és őszintén megnyíltak nekünk.
Filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
N. D.: A hideg.
Filmhu: Kiknek szánod a Másik Magyarországot?
N. D.: Ezeken a dolgokon én egyáltalán nem gondolkozom. A rendezésnél, különböző döntéseknél mindig csak magamból indulok ki, máshonnak nem is tudnék. A filmjeimbe mindig beleadom magam, a saját gondolataimat, érzéseimet, ezért számomra érthetetlen dolog célközönségről beszélni.
Nagy Dénes rendező és Dobos Tamás operatőr a hidegben
Filmhu: Mi a kedvenc mondatod a filmből?
N. D.: “Ezt a talajt ismerem, ezeket a szagokat, ezeket a helyzeteket, ezeket a hangulatokat, amik itt vannak, még akkor is, hogy ha csak maradékok vannak már. Ez nem egyfajta folytonos emlékezés a közel vagy a távoli múltra, meg múltba révedés, hanem ez van, én ezt elfogadom."
Filmhu: Mi fog meg a dokumentumfilm műfajában?
N. D.: Alkotói szándék szempontjából számomra teljesen mindegy, hogy játékfilmet vagy dokumentumfilmet készítek. A vágyam mindig ugyanaz. Kifejezni és átadni valamit, ami engem nagyon megfogott vagy megérintett, és nem hagy nyugodni.
Filmhu: Hangulatában nagyon közel áll a Másik Magyarország a Lágy eső című kisfilmedhez. Sőt a dokumentumfilmben megszólaló egyik lány alakítja a kisfilmben a főhős által imádott karaktert. Melyik alkotás inspirálta a másikat?
N. D.: Ez nagyon érdekes, mert eredendően egyik sem befolyásolta a másikat, két teljesen külön filmterv volt. A két film ott ért össze először, amikor eldöntöttem, hogy a Lágy esőt is Mezőszemerén és környékén forgatjuk le. Elsőként a játékfilmet készítettük el, majd pár hónappal később a doksit. A dokumentumfilmnél persze nagy előny volt, hogy már jól ismertük a környéket.
Filmhu: Egy hete, Rotterdamban mutatták be először a nemzetközi közönség előtt a Másik Magyarországot. Hogyan fogadták a filmet? Mi volt a legfontosabb, legkedvesebb, vagy legérdekesebb élményed a fesztiválon?
N. D.: Rotterdamban most voltam először. Fantasztikus város és fesztivál. Nagyon nagy, de mégis bensőséges tud maradni valahogy, ami azt hiszem, igazán ritka. A bemutatón hárman képviseltük a filmet, ott volt László Sára és Gerő Marcell producer is. Annak külön örültünk, hogy a filmet (51 perc) önállóan tűzték műsorra.
Lukács Péter Benjamin hangmérnök a hidegben
Filmhu: Idén két kategóriában is a te filmedet választották legjobbnak a magyar filmkritikusok. A Lágy eső lett a legjobb kisfilm, a Másik Magyarország pedig a legjobb dokumentumfilm. Mit csináltál épp, amikor megtudtad, hogy kétszeres nyertes vagy? Hogy viszonyulsz a díjakhoz?
N. D.: Nagyon örülök a két díjnak, egyrészt mert jó érzés, hogy az a dolog, amit olyan sokáig és olyan sokan akartunk és szerettünk, hatással van másokra is, másrészt ebből következően ezek a díjak megerősítenek engem, és remélem a munkatársaimat is, hogy van értelme továbbmenni ezen az úton.
Filmhu: Ha nem lennének anyagi korlátok, milyen lenne álmaid filmje?
N. D.: Elsősorban olyan filmet álmodnék, amire van elég idő, és nem kell sietni a forgatáson.
Olvasd el a Rövidekről röviden sorozatunk többi interjúját is!
