Ítéletidő (András Ferenc, 1987). Vetítik: október 4. kedd, 21:15, M3
A Veri az ördög a feleségét és a Dögkeselyű rendezőjének 1987-es tévéfilmje két szomszédos nép egymáshoz fűződő viszonyán keresztül világít rá az ember végtelen kiszolgáltatottságára, a másiktól való függőségére. Ez pláne igaz azokra a helyzetekre, amikor olyan dolgok történnek körülöttünk a világban, amelyek fölött semmiféle kontrollal nem rendelkezünk. Ennek az igazolásához tökéletes alaphelyzetet szolgáltat az 1848-as szabadságharc, ahol a Béccsel szembeni eredményes fellépés kizárólag nemzetiségi összefogással valósulhat meg.
A tévéfilm alapjául szolgáló drámáról annak szerzője, Száraz György a következőképp nyilatkozott: „Ebben a darabban magyarok és románok mondják a maguk ostobaságait, a maguk igazságait. A maguk részostobaságait, a maguk részigazságait. Néha közhelyszerű mondatokban. Mit akartam ezzel? Nem mást, mint valamiféle történelmi látleletet adni egyrészt a tragikus egymásra utaltságról, másrészt az ezzel együtt járó, majdnem reménytelenül összegubancolódott ellentétekről.”Nem véletlen, hogy András filmje abban az időszakban készült, amikor az ezer sebből vérző Szovjetunió már csak ideig-óráig bírta összefogni a nemzeti függetlenséget egyre vehemensebben kívánó tagállamait.
Szamárköhögés (Gárdos Péter, 1986). Vetítik: október 5. szerda, 21:45, Duna
Gárdos Péter talán legismertebb mozijában egészen sajátosan, kvázi gyerekszemmel beszél 1956-ról, kisebb-rövidebb történetek összefűzésével, mintha csak egy gyermek élménybeszámolóját hallgatnánk a vele történtekről. A nyolcvanas évek fordulóján készült munka azért is jelentett kuriózumot a választott téma megjelenítésében, mert hiteles emlékezet-töredékekből próbált meg összeállítani egy olyan nagyképet, amelyre nézve sok kis részigazságból állhat össze a nézőben a forradalom lélektanának egyfajta magyarázata.
A rendező ugyan végig fenntartja a felidézett történelmi helyzet drámaiságát, de a komikus elemek hozzáadásával groteszkbe hajlítja az egészet. A Gárdos választotta szemszög, vagyis a sokféle, erősen szubjektív értelmezést előnyben részesítő nézőpont helyességét jól bizonyítja az a tény, hogy az októberi események egy részéről a mai napig nem született konszenzusos megítélés.
Szirmok, virágok, koszorúk (Lugossy László, 1984). Vetítik: október 6. csütörtök, 21:45, Duna
Lugossy László berlini Ezüst Medve-díjas nagyjátékfilmjének is a forradalom, ez esetben az 1848-as adja a hátterét: a Szirmok, virágok, koszorúk a világosi fegyverletétel után játszódik, főszereplője Majláth Ferenc huszárfőhadnagy, akit parancsnoka megszökését követően büntetőszázadba soroznak be, majd két év után a befolyásos, de a hatalmat kiszolgáló nagybátyja közbenjárására leszerelik. Az apátiába süllyedt Majláth addig-addig nyeli a benne fortyogó indulatokat, amíg egy családi összejövetelen ki nem tör belőle a harag, és összetűzésbe kerül nagybátyjával, Heinrichhel. Ezt követően megjelenik nála a fegyverletétel után kereket oldott parancsnoka, az Ezredes, aki Kossuth ügynökeként az ellenállást szervezi.
Andráshoz vagy Gárdoshoz hasonlóan tehát Lugossy is egy szabadságharc keretei közt mozog, igaz, ő már az utóéletbe helyezi a cselekményt. A változások szele azonban őt sem hagyja érintetlenül, így a Cserhalmi György főszereplésével készült és a hatalommal való kiegyezés témáját a zászlajára tűző alkotásával Lugossy is a végnapjait élő Kádár-rendszer és a magyar társadalom egy kibeszéletlen politikai ügyét veszi napirendre: a megbékélés vállalhatóságának vagy vállalhatatlanságának alapos vizsgálatát.
Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984). Vetítik: október 8. szombat, 21:10, M3
A sort a nyolcvanas évek undergroundjának egy kiemelkedő darabjával zárjuk, amelyről egy korábbi, a magyar zenés filmeket összegző válogatásunkban a következőket írtuk:
„A nyolcvanas években az alternatív, kísérletezőbb zenészek is megtalálták a maguk módját az önkifejezésre. Xantus János játékfilmjében Méhes Marietta, Bogusław Linda és Lukáts Andor szerelmi háromszöge a gyilkosság és az emigráció előtt olyan együttesben forrt össze, amelyben a Trabant Víg Mihály-dalait játszották. A film abszurd jeleneteket sorakoztat fel: a banda úgy jön létre, hogy a két férfi összeverekedik, majd valahogy zenélni kezdenek, amire besétál a nő, és mikrofont ragad. Az Eszkimó asszony fázik zenéje volt az első hivatalos magyar underground kiadvány, befejezésére legutóbb Török Feri utalt a Senki szigetében.”
Október 3. hétfő
A beszélő köntös (Fejér Tamás, 1969). Duna World, 11:35
Október 4. kedd
Ítéletidő (András Ferenc, 1987). M3, 21:15
Október 5. szerda
Szamárköhögés (Gárdos Péter, 1986). Duna, 21:45
Október 6. csütörtök
Szirmok, virágok, koszorúk (Lugossy László, 1984). Duna, 21:45
Október 7. péntek
Kontroll (Antal Nimród, 2003). AMC, 18:15
Október 8. szombat
Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1983). M3, 21:10
Október 9. vasárnap
Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly, 2015). HBO, 16:35
