Pacskovszky Józseffel folytatódik a Kortárs Magyarok
Hétfőn A vágyakozás napjai
A vágyakozás napjai-val folytatódik tovább a Filmhu és az Odeon közös sorozata, a vetítés után a vendégünk Pacskovszky József rendező és a film főszereplője, Sevcsik Orsolya.
"Rettenetesen fontosnak érzem felhívni arra a figyelmet, hogy a család egy nagyon-nagyon fontos élettér. Azt gondolom, hogy nagyon meg kell becsülni, ha van gyereked. Nem szeretem, ha ez elsikkad, arra hivatkozva, hogy sok a dolgunk, nincs idő. Igenis úgy kell megpróbálni alakítani az életed, hogy a gyerek fő helyen legyen. Na, most a filmben szereplő házaspár esetében ez elsikkadt. Azután van egy másik fiatal, félig felnőtt-félig gyerek, akinek vannak homályos elképzelései a család fogalmáról, amelynek életében szeretne részt venni. Ebből születik valamiféle majdnem egymásra találás." - mondta korábban a rendező filmjéről a filmhunak.
Részlet a filmből
Kritikusunk szerint: "Pacskovszky József már sokszor megkapta a vádat, hogy ő a legalmodóvarosabb magyar rendező. Legújabb filmje, A vágyakozás napjai címe ellenére szerencsére egyáltalán nem hasonlít spanyol kollégája alkotásaira, inkább Bergman pszichologizáló műveit juttatja eszünkbe. Pacskovszky jól ismert témái köszönnek vissza benne, az érzelmek kuszasága, a szerepjátszások és szereptévesztések, és mindenekelőtt a boldogság keresés motívuma."
A film a legjobb forgatókönyv díját nyerte a 41. Magyar Filmszemlén.
A vetítés ideje: 2010. november 29. 20 óra. A vetítése helye: Odeon Lloyd mozi. A jegy ára: 800 forint.
A vetítés után a vendégünk Pacskovszky József rendező és Sevcsik Orsolya főszereplő.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
