Ezenközben mohón figyeltem a mi kis hazánk médiájában megmutatkozó kis porondos, varietés tüneményeket. Mit mondjak? Szórakoztam, szorongtam, szégyenkeztem, elandalodtam. Talán egy élőadás betelefonáló vendége, egy kaján úr tűnt igazán frappánsnak: "... óva intem a nagyhatalmakat, hogy bennünket, magyarokat is aktívan bevonjanak a hadieseményekbe, mert mi évszázadok óta nyeretlenek és vesztesek voltunk, vagyunk..." - erre a stúdióban néhány másodpercnyi "szakértői" csend honolt. Ezen én is kicsit eltűnődtem, fejben számoltam: - "hát valóban, a Hunyadiak óta nemigen sikerült győzni".
Ki a gonosz? - ez kardinális bölcseleti kérdés. Konrád Györgyöt hallgatva egy műsorban, nyugodt, européer gordonkahangján meggyőzni látszik, hogy Száddám, mint véreskezű zsarnok, megérett rá, hogy mindenképpen kiiktassák. Ugyanezt az amerikai nagykövet asszony rideg hangján hallgatva: érezni vélek némi nagyhatalmi gőgöt s magamban némi provinciális szorongást. Európa tüntetői Bush elnököt jelölik gonosznak. Igazuk lenne? Erős gyanúm támad, hogy posztmodern korunkban az érdekek bonyolult összjátéka bölcseletileg több parallel gonosz zavaros konfliktusát bonyolíthatja - egyértelmű igazság nélkül. S a kis országok statiszta szerepükre kárhoztatva még csak nem is "halászhatnak a zavarosban". Kis országok politikai ügyintézői, mint nálunk Medgyesi Péter meg Kovács László, kénytelenek elvinni a kisebbik balhét. (lábjegyzet: ebben van némi gyakorlatuk s van hozzá bőségesen segédcsapatuk). Helyeselhető, hogy nyugalmat sugárzanak.
Közbevetem: állítólag hazánk légterén naponta tucatnyi hadi repülőgépet engedtek át, de egyetlen tévécsatorna egyetlen operatőrje sem kapott lencsevégre belőlük. Fantomok voltak. A média a nem-mutatás üzenetét is magában hordozza.
Leegyszerűsítve a gonoszt, a gonoszkodást, a gonosz megbélyegzését, ez egyszersmind ideológiai vagy pártindulati szindróma is. Történetesen Bayer Zsolt, Lovas István média-társaságában magyaros borozói hangulat uralkodik: szabadon hejehujáznak, abcúgolnak, játszva káromolnak, egymásra licitálnak, tósztokat süvöltenek, verejtékszagú pszichodramoletteket inszcenálnak. Számukra egy távolban vívott háború sem több alkalmi tromfnál, mint eszmei elődeiké: régen "abcúgferencjóskát", " kutyaszerbiát" óbégattak, ők bármire "ez a bolsi kormány mondjon le!" -üvöltik. Tovább szörfözünk.
Taszár másodfokú készültségben van, de fotografálni tilos.
Polifónia: kitörhet Észak-Irakban egy külön bejáratú kurd-török háború? Előkerülnek-e a lépfene bacilusok? Magyarország sikerrel pályázhat a háború utáni Irak újjáépítési programjaiban, amikor eddig ez sehol sem sikerült? Ki felel azért, hogy míg a Kádár-éra alatt több száz millió dolláros exportunk volt a Közel-Keleten, mostanra 1 azaz egy millió dollárra esett vissza? A Big Brother házban szabad üzekedni, de tilos politizálni, mégse bizarr, hogy a bentieknek - csácsumicsá! - fingjuk sincs a világban zajló piff-puffról?! S vajon védettek-e a kinti vírusos influenza-járványoktól? És idén lesz tiszai árvíz vagy sem? S tényleg igaz, hogy a "Sunlicht" márkájú mosogatószert magába happolta a "cif" - család?
Háborús média-beszámolómba bőven belefér, hogy felröppen nálunk a hír, miszerint a Dózsa György úton látták kerékpározni az ötödik számú, legpontosabban klónozott Szaddam Husszein példányt. Hiú. Nem visel szemüveget. Zalai dialektusban beszél.