Régi filmes közhely, hogy könnyű megoldás és fél siker kutyát vagy gyerekeket szerepeltetni a vásznon: Mundruczó Kornél legújabb alkotásában mindkettő főszerepet játszik, de a Fehér Isten csöppet sem könnyű film.
A kiskamasz Lili (Psotta Zsófia) elvált szülők gyereke, amikor anyja hosszabb időre, külföldre utazik, rég nem látott apjára bízza a lányt és Hagent, szeretett kutyájukat, azt azonban egyikük sem tudja, hogy a keverékekre az állam különadót vetett ki, ezért a jámbor tekintetű ebtől az apa minél hamarabb megszabadulna. A sikeres akció után két szálon futó történetben kísérhetjük végig, ahogy Lili egyre “kezelhetetlenebb” lesz, illetve ahogy elszabadul a pokol és a korcs kutyák hada.
Mundruczó eddigi alkotásaihoz hasonlóan, most is olyan rideg világot teremtett, ahol a szeretet, az otthonosság és az empátia ismeretlen fogalmak. A társadalommal és a környezetükkel szemben kiszolgáltatott hősök érzelmileg sivár közegben élnek, hogy akár lelki túlélőknek is vélhetjük őket. A Fehér Isten képi világa színesebb, mint a rendező korábbi munkái, a karakterek mégis fekete-fehérek: a csendes és zárkózott kamaszlány Hagennel különös szimbiózisban létezik, burokban élnek, ahol még fellelhetőek emberi (és állati) érzelmek, de az őket körülvevő világot az érdekek mozgatják és nincs helye az együttérzésnek.
Az apa szerepében Zsótér Sándor
Lili anyját (Horváth Lili rendező alakítja, aki első játékfilmje utómunkálatain dolgozik épp) egy torokszorítóan szenvtelen jelenet erejéig láthatjuk a film elején, a Zsótér Sándor által alakított apafigura sem tud mit kezdeni a gyerekkel, kötelező és letudandó feladatnak tekinti. Döbbenetes és szinte hihetetlen az a közöny, amit ez a szelíd, zárt arcú férfi a lánya érzelmei iránt tanúsít, amikor pedig végre megérti Lilit és rádöbben arra, hogy milyen lavinát indított el, már túl késő. Szigorú és kérlelhetetlen a zenetarára (Gálffi László) is, de diáktársai között sem talál szövetségest, még a látszólag kedves és áhított “nagyfiú” is átveri.
Gálffi László, a poroszos karnagy
Hagen sem jár jobban, kézről kézre adják a rendszer hívei, hogy megsemmisítsék, és a rendszeren kívüliek is, hogy illegális üzleteikben, kemény módszerekkel hasznot csikarjanak ki belőle.
Mundruczó lesújtó képet fest a társadalomról: világunkat olyannak láttatja, amely nem tűri el a másságot, a szabálytalanságot, és büntetőadóval sújtja a devianciát. Hogy mi, magyarok a saját hétköznapi tapasztalainkból következő antiutópiát látunk, egyértelmű, de a Cannes-ból hozott elismerések (olvasd el cikkeinket ITT és ITT) azt jelzik, hogy - akár csak Jancsó Miklós nemzetközi sikerei idején - Európa most is érti a magyar parabolát.
A "szabálytalan" kutyák visszavágnak
A Mundruczó-Petrányi alkotópáros most új forgatókönyvíró társsal, Wéber Katával (színésznő: Afta, Szép napok, Adás, Itt vagyok, Apacsok és a még készülő A szerdai gyerek) egészült ki, “korszakváltás” leginkább a forgatókönyvben mutatkozik meg. Az alkotók klasszikus filmes dramaturgiára fűzték fel a történetet, a cselekmény sokszor kiszámítható, és bár izgalmas epizódokat vonultat fel, igazán meglepő fordulatot nem hoz. Keretes szerkezettel dolgozik, már a film elején látjuk az üres, apokaliptikus Budapesten kerekező Lilit, nyomában több száz kutyával, a történetben azt követjük végig, hogy miképpen jut el ez a látszólag hétköznapi város a teljes anarchiához, milyen eseményeknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy visszaérjünk a film elején felvillantott képsorokhoz.
Nézd meg a film előzetesét!
Jancsó Dávid vágó és Mundruczó összeszokott páros, együtt dolgoztak a Deltán, a Nibelung-lakóparkon és a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv című filmen is. Jancsó montázsai most a zsánert támogatják, a családi mozit, a thrillert, az akciót: hol ámulunk a lassított felvételeken, Budapest üres utcáin száguldozó kutyahorda látványán, hol legszívesebben a szék mögé bújnánk a horrorfilmbe illő, gyors vágásokkal bemutatott ebterrortól.
A rendező afgán szerepben
A Fehér Isten a hangok filmje is. Fel-felbukkan benne a Mundruczóra jellemző finom, halk atmoszféra, de a Asher Goldschmidt által jegyzett filmzene erősíti az azonosulást, együtt mozog a képpel: fenséges, amikor a kutyák ellepik a várost, és érzékeny, amikor lecsendesülnek a kedélyek. Visszatérő elem és zenei vezérmotívum Liszt II. Magyar Rapszódiája: Lili éppen a művet próbálja a zeneiskolában, későbbiekben pedig fontos szerepet játszik a történetben, - úgy tűnik - varázserővel bír.
Lili farkaszemet néz Hagennel és seregével
Rév Marcell (Itt vagyok, Nekem Budapest, Kodály Method, Viharsarok) operatőr, aki először dolgozott Mundruczóval, és ez a második játékfilmje, lebilincselő képi világot alkotott: film nagy részét kézikamerával vették fel, ami kibillent a szabályos zsánerfilm-érzetből, a film zárójelenetének megkomponált nagy totálja pedig katartikus kép, amely zenei utalást rejt magában.
Nézd meg a forgatáson készült videónkat!
A régi mundruczói világot idézi a Fehér Isten szereposztása is, hiszen míg a főbb szerepekben amatőr színészek láthatók, pár mondatos epizódokban nagy színészek jelennek meg: Bodnár Erika, Derzsi János, Nagy Ervin, Gálffi László, Tóth Orsi maga a rendező. A 13 éves Psotta Zsófi tisztaságával és egyszerűségével, illetve a Hagent alakító két kutya (Body és Luke), Teresa Miller és Halász Árpád kutyatrénerek segítségével (olvasd el interjúnkat!), magával ragadó alakítást nyújt, de néha azt kívánjuk, hogy bárcsak tovább nézhetnénk Thuróczy Szabolcs érzékeny játékát, mert az általa játszott figura talán az egyetlen komplex karakter a filmben: annak ellenére sajnálunk meg és érzünk vele együtt, hogy ő okozza a legnagyobb kárt Hagen személyiségében.
Thuróczy Szabolcs
Mundruczó a Fehér Isten témaválasztásában is ismerős terepen maradt. A Nibelung-mondakört többen feldolgozták az elmúlt évszázadban is, és nem csupán a jól ismert Wagner opera-együttes (Ring) alapja, de 1924-ben Fritz Lang is készített belőle kétrészes némafilm-sorozatot, A Nibelungok: Siegfrid, illetve A Nibelungok: Kriemhilda bosszúja címmel. Hagen nevét a mondakör egyik hőséről, Brünhilda szolgájáról kapta, Mundruczó pedig színházban és filmen is megrendezte már (olvasd el kritikánkat!) a germán történet modern értelmezését, a Niebelung-lakóparkot, amelynek főszereplője szintén Hagen. A Rába Roland által alakított hős, akárcsak az üldözött korcs, ráébred, hogy alacsonyabb rendű tagja a társadalomnak, és hasonlóan a Fehér Isten kutyáihoz, ő is bosszút esküszik.
Lili barátkozik
Bár a Fehér Isten a dramaturgia és a karakterábrázolás szempontjából egyértelműen klasszikus alkotás, a történet mögött folyamatosan erősödő parabola mégsem engedi teljesen átbillenni a zsánerfilmek világába: kortárs magyar film az európai fősorodból, amely méltán tarthat igényt a nézők érdeklődésére.
Olvass még több cikket és interjút a Fehér Istenről!
