Filmgyár podcast #7: Filmforgalmazás

Nem elég elkészíteni a filmet, azt valahogy el is kell juttatni a nézőhöz. Még hozzá – ideális esetben legalábbis – egy olyan forgalmazási stratégiával, amely kidomborítja a film vonzónak ítélt jellemzőit, és felkelti az emberek figyelmét. Jung Zsuzsannát és Böszörményi Gábort a filmek megvételéről, a stratégia megalkotásáról, a forgalmazó és a Filmintézet egyeztetéseiről kérdeztük, na meg arról, még mindig létezik-e az a káros sztereotípia a hazai alkotásokról, hogy gagyi vígjátékok és lila ködös művészfilmek közül lehet csak válogatni.

A forgalmazás egyszerre kereskedelmi tevékenység és kultúrmisszió, kíváncsiak voltunk, hogyan lehet ezt a két, sokszor egymással ütköző célt összeegyeztetni. Tényleg elég az Oscar-jelölés ahhoz, hogy egy amúgy szűk réteget megszólító, ezért kockázatosnak vállalkozásnak minősített filmet (Menekülés, Vezess helyettem) bemutassanak itthon? Jung Zsuzsanna az NFI forgalmazási támogatása és egy nézői attitűdöket vizsgáló tanulmány részleteibe avatott be minket, illetve arról is mesélt, hogyan folynak itthon a tesztvetítések, milyen kérdéseket tesznek fel, és ebből milyen haszna származik a forgalmazónak és a filmintézetnek.

Aki rendszeres moziba járó, biztos észrevette, hogy magyar filmekkel van tele a bemutatónaptár ősszel, az év többi hónapjában viszont csak elvétve akad premier. Ennek az okára is rákérdeztük, illetve konkrét filmek mozis pályafutását is megvitattuk. Kiderült, hogy A feleségem története csalódást keltő nézőszáma kapcsolatba hozható azzal, hogy Léa Seydoux covidos lett a cannes-i fesztivál idején, és bár kevésnek tűnik a Külön falkára eladott tízezer jegy, egy érzékeny első filmnél ez bizony már a megvalósult álom.

A feleségem története, A világ legrosszabb embere, Felkészülés... és Külön falka

Érdekes módon, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre magas nézőszámához pont, hogy hozzájárult a járvány, a konkurencia eltűnt a mozikből 2020 őszén, és az emberek Horvát Lili filmjére mentek. Böszörményi mesélt nekünk a Mozinet legújabb sikerfilmje, A világ legrosszabb embere forgalmazásáról, illetve kitekintve Közép-Európára, megtárgyaltuk, miért van az, hogy Csehországban és Lengyelországban arányosan jóval többen néznek hazai alkotást a mozikban, és hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy Magyarország elkezdjen felzárkózni hozzájuk. Nálunk a tavalyi mozis bevétel 7 százalékát tették ki a hazai gyártású produkciók, az említett két országban akár 25 százalékig is felkúszhat ez az érték.

Elővettünk egy megjelenés előtt álló filmet, Szilágyi Fanni rendezői bemutatkozását, a Veszélyes lehet a fagyit, és arra voltunk kíváncsiak, milyen forgalmazási stratégiát találnának ki hozzá. A kulcs hozzá Stork Natasa, aki aránylag ismert név, és gyakorlatilag négy szerepet játszik el benne. Ezzel együtt megállapodtunk abban, nehéz dolga lesz Böszörményiéknek. Idén lesz olyan magyar film, amely a Toxikomához vagy a Nagykarácsonyhoz hasonlóan százezer néző fölé megy? És mi van idén a Mozinet kosarában? Ezekkel a kérdésekkel búcsúztunk el a vendégeinktől.

Menetrend:

00:00 – Kezdetek, kereskedelmi tevékenység és kultúrmisszió
12:35 – Miért ősszel jön ki a mozikban a legtöbb magyar film?
19:41 – Magyar film kiüthet magyar filmet a moziban?
25:32 – A feleségem története kudarca
34:00 – A Külön falka sikere
41:20 – A világ legrosszabb embere szárnyal a mozikban
46:55 – A nézőszámok megbízhatósága
52:20 – Toxikoma és a nézők elégedettsége
58:10 – Gagyi vígjátékok és lila ködös művészfilmek
1:05:01 – Az NFI forgalmazási támogatása
1:10:40 – Forgalmazó és alkotók konfliktusos együttműködése
1:17:40 – Hogyan lehet eladni a Veszélyes lehet a fagyit?
1:23:55 – Az NFI-n kívül még hova lehet pályázni?
1:27:13 – Filmek vásárlása Cannes-ban és látatlanul
1:34:00 – Tesztvetítések Magyarországon
1:38:38 – Ezek a magyar filmek lehetnek sikeresek 2022-ben

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.