1968-tól televízióban dolgozott rendezőasszisztensként, majd 1975-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Makk Károly rendezői osztályában. A televíziós műhelyekben kísérletezte ki a későbbi filmjeiben feltűnő stíluselemeket, mint a narráció, valamint az idő és tér egyedi kezelése, és azt a hangütést, amit Gelencsér Gábor közép-kelet-európai groteszkként jellemez (a rendezőportré itt olvasható). Több tévés munkájának Bereményi Géza volt írója, később együtt jegyezték a Megáll az idő forgatókönyvét, Gothár pedig színészként tűnt fel Bereményi Eldorádójában. Az MTV-ben töltött évek alatt készített ismeretterjesztő és dokumentumfilmet is, egyebek között a tragikusan elhunyt Vujicsics Tihamér népzenekutatóról.
Első játékfilmje, az 1979-es Ajándék ez a nap cselekménye a lakáshoz jutás élményéről szól, a tragikomikus és groteszk elsőfilm megkapta a filmkritikusok díját (azóta még további négy alkalommal, 1983-ban, 1987-ben, 1996-ban és 1997-ben), és elnyerte a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán-díját is. A film Gelencsér szerint “a hetvenes-nyolcvanas évek középnemzedékének fáradt és reménytelen sóhaja; a kamerába meredő szereplők egy lefokozott élet tablóját állítják elénk.“
1981-ben készült a Gothár korosztályának élményvilágából és saját emlékeiből táplálkozó Megáll az idő, Koltai Lajos fényképezésében. Az 1956-os forradalom után hét évvel játszódótörténet a kamaszok nézőpontjából ábrázolja az időszakot, végül 1968-ban villantja fel a szereplőket, az 56-os események fekete-fehérben, a film jelen cselekménye színesben forog. A mára kultuszfilmmé vált alkotás bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, s a játékfilmszemle díján kívül (amit Gothár hat alkalommal kapott meg) több külföldi filmfesztiválon is rangos elismerést nyert, és ezt vetítettük múlt héten a a Filmarchívummal és a Budapest Rooftop Cinemával közösen rendezett nyári tetőmozi sorozatunkban (elemzésünk itt olvasható). Így méltattuk a filmet: “Gothár Péter filmjében nem csak megáll az idő, hanem ki is zökken. Megmutatja, hogyan szemlélték a jövőt a múltban, és vissza is néz a jövőből. Az így kapott kép pedig nem történészi pontosságú, hanem pont olyan, ahogyan elménk játszik a múltunkkal. Emlékeink bizonyos részleteket felnagyítanak, másokat kivetnek. Amíg a kádári konszolidáció alapfeltétele az össztársadalmi felejtés (az 56-os események ellenforradalomként való elkönyvelése, de leginkább elhallgatása) volt, a film megmutatja, miért nem lehet elfelejteni a közös múltat. Korántsem szabad azt hinnünk, hogy a nagy filmklasszikus által felvetett kérdések ne lennének érvényesek itt és most és nekünk.”
Esterházy Péterrel közösen írta a szürrealisztikus Idő van (1985) és a Tiszta Amerika (1987) forgatókönyvét - mindkettő nemzedéki közérzetfilm, központi kérdésük az értelmes élet keresése. Gelencsér szerint e két film “a nyolcvanas évek moccanni látszó társadalmával szembesíti “korunk hősét”, akinek azonban “maszek” lázadásánál erősebbnek bizonyul testi-szellemi beágyazottsága.” A rendező még 1982-ben, kéziratban kapta meg Bodor Ádámtól A részleg című novelláját, a kiszolgáltatottságról szóló, sajátos kelet-európai vízió megfilmesítésére azonban 12 évet kellett várnia. 1995-ben készült el a Haggyállógva Vászka című "magyarul beszélő orosz lágermese", amely a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte. Az öt évvel későbbi Paszport és a 2003-as filmszemlén a játékfilmes fődíjat elnyerő Magyar szépség sajátos stílusában kíséri figyelemmel a "posztszovjet kapreál" okozta változásokat, visszatérve a poszt-kádári tematikához és korábbi groteszk-ironikus stílushoz.Rendszeresen dolgozik színházban, 1979-1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője volt, s meghatározó szerepet játszott a társulat legendás, nyolcvanas évekbeli korszakában. 1993 óta a Katona rendezője, emellett rendszeresen dolgozik más színházakban: Radnóti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Örkény Színház, Csiky Gergely Színház. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmes Tanszékének egyetemi tanára. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben megkapta az Érdemes Művész címet, húsz éve pedig Kossuth-díjat kapott "egyenletesen magas színvonalú, hazai és külföldi elismerésekben gazdag filmrendezői munkásságáért".
Forrás: MTI, Katona József Színház, Filmhu, Filmtörténet
Fotó: fidelio.hu
