Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke nyitotta meg azt az ünnepi gálát, amelyet ma este az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendeztek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programban támogatott filmek alkotóinak tiszteletére. Beszéde előtt a Mecenatúra program által támogatott filmek részleteiből összevágott spotot láthatott az Uránia közönsége, majd Czakó Ferenc homokanimációját vetítették, amelyet Nino Rota zenéje, és az egyetemes filmművészet nagy pillanatai ihlettek, Karády Katalintól, a Casablancán át Darth Vaderig. Karas Monika Huszárik Zoltánt idézte, illetve felvetette, hogy a digitalizáció térnyerésével egyre kevésbé az lesz a kérdés, hogy a médiatartalom eljut-e a lehetséges fogyasztóhoz, hanem az, hogy olyan tartalmat kap-e, amely érdekli őt. Kiemelte, hogy természetesen nem csak a díjazott filmeket tartja kiválónak, és szeretettel ajánlotta mind a 121 versenyfilmet a közönség figyelmébe. Novák Emil, a Filmakadémia és a zsűri elnöke ezt szintén megerősítette. Szerinte ezen az estén megint egy fordulópont érkezett el a magyar film történetében, hiszen évek óta most először adtak át idehaza komoly díjakat filmes alkotóknak. Hozzátette, hogy reméli, hogy ez a hagyomány folytatódni fog. A díjátadó legvégén Lajkó Félix zenélt.

A Médiatanács az első díjért másfél millió, a 2. helyezettnek egymillió, a harmadik helyezett számára 500 ezer forint értékű elismerést nyújtott át. Az egyes kategóriadíjakat a Magyar Média Mecenatúra program hasonló témájú filmes pályázatainak névadóiról nevezték el, így Ember Judit-, Kollányi Ágoston-, Macskássy Gyula-, Fehér György-, valamint Huszárik Zoltán-díjat adtak át. A kiváló szakmai teljesítményt ezek mellett három, egyenként 500 ezer forint értékű különdíjjal is jutalmazták.

Az alkotásokról a hatóság által felkért héttagú zsűri szavazott. A zsűri elnöke Novák Emil, a Filmakadémia elnöke volt, a tagok: Bíró Tibor, a Jameson Cinefest Fesztivál igazgatója, Demeter István, a Szolnoki Filmfesztivál igazgatója, Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kárpáti György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, a Magyar Nemzet filmes szakírója, Schubert Gusztáv, a Filmvilág szakmai folyóirat főszerkesztője, és Varga Balázs egyetemi adjunktus, az ELTE Filmtudomány Tanszékének oktatója. Dr. Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja, a Magyar Média Mecenatúra Program koordinátora egy korábbi interjúban elmondta nekünk, hogy a jövő évtől szeretnék feléleszteni a MUSTRA hagyományait is, mégpedig úgy, hogy az adott évben elkészült, általuk támogatott filmeknek évente más-más vidéki városban vetítéssorozatot szerveznek majd, a Médiatanács Mecenatúra Mustrát. A kategóriák és nyerteseik a következők:

Különdíjak

Az egyik különdíjat Dr. Szuchy Zsuzsanna rendező kapta, a Tenyérnyi gyerekek című filmben bemutatott az emberi életért folytatott heroikus küzdelem ábrázolásáért. A film azt mutatja be, hogy ma Magyarországon minden tizedik gyermek idő előtt jön a világra. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika az ország legnagyobb koraszülött ellátó központja, itt látják el az 1500 grammnál kisebb babák mintegy ötödét. A legkisebbek mintegy öt és fél hónap után érkeznek. 10-20 éve rajtuk még biztos nem lehetett volna segíteni. Erről az emberfeletti küzdelemről szól dr. Szuchy Zsuzsanna filmje.

A másik különdíjat Zsigmond Dezső rendezőnek ítélték A három királyok című dokumentumfilmes trilógia rendezéséért, a hátrányos helyzetű emberek helytállásának bemutatásáért. A film három történetbe enged bepillantást (A rákok királya, A láp királya, A háló királya), három halmozottan hátrányos helyzetű emberről, akik a lehetetlenben is a lehetőséget keresve élik nem mindennapi életüket.


A harmadik különdíjas László Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, aki az elismerést az Utolsó órák című filmben nyújtott kimagasló színészi teljesítményéért kapta. A film Gróf Batthyány Lajos siralomházban töltött utolsó óráit követi végig. A történet során Batthyány előtt különböző alakokban jelenik meg a KÍSÉRTŐ, hogy rávegye a grófot, írjon kegyelmi kérvényt. Batthyánynak az utolsó órák felfokozott lelkiállapotában meg kell hoznia élete legfontosabb döntését. Legyen mártír? Vagy legyen egyszerű esendő ember, aki kegyelmet kér az önkényuralomtól?

1. Huszárik Zoltán-díj, Kísérleti és kisjátékfilm kategória

Az első helyezést Szemző Tibor kapta a Vágy, hogy indiánok lehessünk című film rendezéséért, valamint az irodalom, a zene és a filmes kísérletező szellem rendkívül izgalmas találkozásáért, a filmművészet felfedező attitűdjének megalkuvásmentes vállalásáért, a rendező filmjeiben megszokott magas színvonalú kivitelezésért. A Vágy, hogy indiánok lehessünk, Franz Kafka utolsó szerelmének és utolsó barátságának története. A nála húsz évvel fiatalabb, lengyel származású Dora Diamant-tal negyven évesen, kevesebb mint egy évvel a halála előtt ismerkedik meg, és költözik össze Berlinben.


A második helyezést Fabricius Gábor reklámszakember, designer, filmes, a Republic Advertising&Branding kreatívigazgatója kapta Sintér című filmjéért, a magyar társadalom agresszióval teli mindennapjainak epigrammatikusan pontos és hiteles pillanatképéért.


A harmadik helyezett Szirmai Márton filmrendező Bocs! című filmjével, melyben Kriszta 20 év után visszatér Magyarországra, hogy meglátogassa rég nem látott barátnőjét. Tartozik neki egy vallomással. Vajon miért tűnt el 20 évvel ezelőtt? És miért bukkant most fel?

2. Kollányi Ágoston-díj, Ismeretterjesztő film kategória

Az első helyezett Molnár Attila Dávid lett A nagy fafilm című alkotás rendezéséért, mely sikeresen oldja fel az ismeretterjesztés dilemmáját: egyszerre képes tárgyilagosan és ugyanakkor vonzóan bemutatni a tudományt, A nagy fafilm barátságos, kerek és körüljárható, akár főhőse, a több száz éves gerecsei tölgyfa.


A második helyezésért járó díjat Oláh Kata A Griff, a Dámvad és a Varjú című film rendezéséért, valamint három erdélyi író és közéleti ember, három értékes, de még mindig kevéssé közismert irodalmi életmű, három példaadó emberi sors pontos és beleérző megidézéséért kapta.

A GRIFF, A DÁMVAD ÉS A VARJÚ from KATA OLAH on Vimeo.

A kategória harmadik nyertese Mosonyi Szabolcs Vad szigetköz című filmje a bravúros technikai megoldásaiért, kifinomult természetfilmes stílusáért, a természet iránti szeretet és felelősség meggyőző képviseletéért.

3. Ember Judit-díj, Dokumentumfilm kategória

A kategória első helyezettje Nagy Dénes Másik Magyarország című filmjéért. A mai magyar dokumentumfilm új utakat keres, amelyen közelebb tud jutni a közönségéhez. Nagy Dénes filmje bizonyíték arra, hogy a társadalom súlyos gondjainak megértésében és bemutatásában az „emberléptéknek”, a személyes jelenlétnek óriási szerepe van. A másik Magyarország bizonyíték arra is, hogy a stílus, a képvilág kifejezőereje és személyessége sem hátrány, hanem érték a filmes szociográfiában. A Heves megyei Mezőszemerét híres szülöttje, Bukta Imre, kortárs képzőművész szemszögéből járjuk be. A film egy önironikus, kemény látlelet a hagyományos kultúra hanyatlásáról és a felemás modernizációról.

A második díjazott Varga Ágota A tartótiszt című alkotással. Dokumentumfilmje a tökéletes főszereplő-választásnak és a rendező dramaturgiai érzékének köszönhetően a sok évtizedes önáltatás és a kései, de mégsem elkésett megvilágosodás groteszk és tragikus kamaradrámája.

A kategória harmadik nyertese az Elhallgatott gyalázat című film rendezéséért Skrabski Fruzsina. A magyar történelem tele van elhallgatott fájdalmakkal. Az egyik legmélyebbre rejtett egyéni és kollektív trauma az 1945-ben az orosz katonák által megerőszakolt magyar lányok, asszonyok sorsa. Az Elhallgatott gyalázat érdeme, hogy először foglalkozik teljes dokumentumfilmben e máig kibeszéletlen, irodalomban, filmben csak ritkán megidézett súlyos bűnnel.

4. Macskássy Gyula-díj, Animációs film kategória

Az első helyezett a Három nagymamám volt című film rendezéséért Glaser Katalin. Minden egyben van itt, ami a nézőt elbűvölheti. Mulatságos és bensőségesen emberi családtörténet, élénk animátori fantázia, eredeti rajzstílus a történet hangulatváltásaihoz tökéletesen illeszkedő filmzenével. A Három nagymamám volt ritka kincs, bölcs humorral teli, igazi örömmozi.


A kategória második győztese Horváth Mária Négyszögletű kerek erdő című filmje. Ahány olvasó, annyi alakot ölt Mikkamakka, Vacskamati vagy Dömdöm. A film rendezője, Horváth Mária volt olyan merész, hogy Lázár Ervinnek, a magyar gyerekirodalom egyik legeredetibb mesemondójának furcsa teremtményeit, a Négyszögletű Kerek Erdő bölcs és balgatag, de nagyon szerethető lakóit életre keltse.

A harmadik díjazott az Egy komisz kölyök naplója című film rendezéséért Gyulai Líviusz. Összetéveszthetetlenül egyéni rajzstílusa, áradó életszeretete és kíváncsisága a komisz kölyök naplóját és Karinthy szellemét megidézve még ellenállhatatlanabb. A zsűrinek eszében sem volt ellenállni.

5. Fehér György-díj, Tv játékfilm kategória

Első helyezett a Berni követ című film rendezéséért Szász Attila. A zsűri indoklásában különösen nagyra értékelte a hibátlan csapatmunkát. Fiatal filmesek sora bizonyította az elmúlt években, hogy a bölcsesség és a szellemesség, a drámai történet és a népszerűség nem ellentétesek a tévéfilmek világával. A Berni követ alkotói e stíluseszmény jegyében idézték fel az 1956 utáni megtorlás egy kevéssé ismert epizódját. 1958 augusztus 16-án Bános és Ábel, a két végletekig elkeseredett, mindenre elszánt emigráns magyar – két héttel Nagy Imre kivégzése után - fegyveresen betörnek a svájci magyar nagykövetségre, elbarikádozzák magukat, és a nagykövetet, Koroknait westernfilmeket idéző tűzharcban túszul ejtik. Öngyilkos küldetés ez, de a fiatalemberek eltökélik: a végsőkig kitartanak. Szász Attila politikai thrillerjéért több rangos nemzetközi fesztivál elismerését is elnyerte, többek között a Bronz Zenit Díjat a 2014-es Montreal World Film Festival elsőfilmes versenyében.

A második helyezést Miklauzic Bence nyerte el a Hőskeresők című film rendezéséért. A zsűri indoklásában hangsúlyozta a filmben megjelenő kelet-európai groteszk kimagasló formanyelvét, melyben az elhallgatott múlt, az elleplezett bűnök, a kibeszéletlen történelem tovább mérgez, miközben a hajdani tragédia negyven-ötven év múltán drámaiságát vesztve tragikomikus kisszerűségbe fullad. A Hőskeresők története Kerepeshután, a válság sújtotta kisfaluban játszódik az 1990-es évek környékén, amikor egy amerikai utazó betoppan a kocsmába. Az idegen apja emlékét kutatja, akinek bombázó repülőgépe itt zuhant le a falu mellett 1944 végén. Hamarosan kiderül, hogy a pilóta társaival ellentétben túlélte a zuhanást, de senki nem tud a hollétéről. Az amerikai érkezése felforgatja a falu életét. Miklauzic Bence első nagyjátékfilmjével, az Ébrenjárókkal elnyerte a 33. Magyar Filmszemle legjobb fiatal forgatókönyvírónak járó díját, illetve közönségdíját.

A harmadik helyezettnek járó díjat Mattyasovszky Zsolnay Bálint nyerte el A rajzoló című film rendezéséért. A rajzoló egy napjainkban játszódó, bizarr bűnügyi történetet mesél el egy nem kevésbé különös hős, egy rendőrségi fantomkép-rajzoló szemszögéből. A zsűri nagyra értékelte a témaválasztás eredetiségét, a rendezés perfekcióját és a színészi játék lélektani hitelét. A film Tamás, a bűnügyi fantomkép-rajzoló történetét meséli el, aki éppen egy sorozatos erőszakoló, KONAN profilján dolgozik a megerőszakolt nők emlékei alapján. Egyre jobban rajzolódik ki Konan arca, ám ő nem jelenti a feletteseinek, hanem magánnyomozásba fog. Ennek eredményeképp végzetes viszonyba bonyolódik Barbarával, a szatír feleségével.  A furcsa szerelmi háromszög tragédiába torkollik.

Szólj hozzá elsőként!