Révész Bálint dokumentumfilmjét Tajvanon is díjazták
Révész Bálint kreatív dokumentumfilmje, a Nagyi projekt nyerte Ázsia vezető dokumentumfilmes szemléje, a Tajvani Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál Next Generation díját. A rendező a helyszínen köszönhette meg a fiatal, tajvani filmrajongókból álló zsűri által kiosztott elismerést.
A Nagyi projektben három fiatal fiú hívja nagymamáját a múltat felidéző időutazásra. A hét éven keresztül forgatott film a generációk közötti kapcsolatot és a XX. századi történelem szubjektivitását vizsgálja a három nagymama (az egykori angol kém, a náci Németország táncosnője, és a holokausztot túlélő, magyar kommunista asszony) emlékei nyomán. A film felszabadultságát és fiatalos lendületét korábban több helyen díjazták, a lipcsei DOK Leipzig fesztiválon például a Next Masters szekcióban nyerte el a „kiemelkedő kelet-európai filmnek járó” MDR-díjat.
Bármennyire is pozitívak a visszajelzések (főként a huszon- és harmincévesek részéről), az idősebbek közül sokan tiszteletlennek érzik a hangnemet, ahogy Bálint és alkotótársai beszélnek. A filmben az egyik főszerepet is játszó rendező ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudunk kapcsolódni a múlthoz, mert a kérdésekre mindenki nagy sóhajokkal, komoly arccal, keresztbe tett lábbal bámulja a földet. Pont ez ellen megy a film, ezt akarjuk megszüntetni, nem kell jópofiznunk nekik, mert már alig vannak itt. 20 év múlva ez az egész olyan lesz, mint a francia forradalom, mindenki, aki átélte, halott lesz. Ez egy nyelv, amit mi alakítunk ki, ezeknek a témáknak a tárgyalására. Rajtunk áll, hogy mennyire jóízűen és ízlésesen használjuk, de szükség van rá, hogy lehessen erről beszélni.”
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba