Balaton, krimi, Csöpi: A Pogány Madonnát senkinek sem kell bemutatni. Negyven éve másfél millióan látták a mozikban, később generációk nézték újra kisebb képernyőkön. A születése körülményeit szintén mindenki ismeri, a Rómában forgató Bujtor Istvánnak maga Bud Spencer tanácsolta, küldjék moziba az eredetileg tévébe készülő filmet. Az olasz ikon szinkronhangja nem egyszerűen átemelte a sikeres receptet, de pontosan értette azt is, mitől működik. A Bujtor novellájából íródott, a veterán Mészáros Gyula rendezte tempós akcióvígjáték kizárólag azért állhatta ki az idő próbáját, mert a fordulatos krimi és a vicces pofonok mögött valami olyasmit is elkapott, ami csakis ránk jellemző. A töretlen népszerűség titka talán éppen az, hogy Ötvös Csöpiben és Kardos Doktorban még ma is gond nélkül magunkra ismerhetünk.

A Pogány Madonna legfontosabb előképét jelentő legendás kettős, Bud Spencer és Terence Hill egyszerre univerzális és nagyon is lokális. A furcsa pároknak hatalmas múltja van, ők pedig közvetlenül Stan és Pan burleszkes köpönyegéből bújtak elő. A Spencer-Hill páros azonban nemcsak a sovány-kövér, lomha-fürge, marcona-vidám harsány ellentétpárjaira épül, de sajátosan olasz nemzeti karakterekből építkezik. A helyi közönség pontosan értette, milyen plusz réteget ad a különféle műfajokban továbbgondolt történetekhez a szőke kékszemű, jellegzetesen észak-olasz Hill és a fekete-bozontos déli Spencer civakodó barátsága.

Forrás: Alapfilmek / Inkey Alice

A Pogány Madonna furcsa párosa, Bujtor István és Kern András kettőse is azért működik annyira jól, mert a két figura a magyar néplélek egy igen jellegzetes kettőségét képviseli. Kardos Doktor a hivatalos szervek impotenciáját, míg Ötvös Csöpi a folytonosan kiskapukat kereső – és meg is találó fineszt személyesíti meg. Az illetékes elvtársaknak, az állami hivatalokban fontoskodó papírtologatóknak és tesze-toszáknak, illetve e szürke szférától látványosan elkülönülő ügyes lavírozóknak és dörzsölt boldogulóknak mifelénk különösen erős hagyományai vannak. 

A film születésének idején, a megcsontosodott Kádár-rendszerben a hivatalos és a magánszféra egyre távolodott egymástól. Ekkor már nyílt titoknak számított, hogy az államapparátus recseg és ropog, mindenki a sorok között próbált olvasni, boldogulni pedig inkább csak “okosban” volt érdemes. A Pogány Madonna nyomozó-kettősében az a lenyűgözően érdekes, hogy nagyjából éppen olyan viszonyban vannak egymással, mint a rosszul működő állam és a vele kényszerű szimbiózisban létező, haladni próbáló állampolgár. Míg Spencer és Hill minden különbségük ellenére kiegészítik egymást és egyenrangúak, addig Kardos Doktor kényszerű kolonc és holtsúly szegény Csöpi nyakán.

A Pogány Madonnában a hivatalos szervek minimálisan segítik csak a nyomozást. A rendőrautóban lópatkó, a motorcsónakos járőrök bénáznak, Csöpit lefokozták. A nyomozás vezetője, Kardos Doktor ártalmatlan alak, amolyan csetlő-botló balfék, akin azért nevetünk, mert tökéletesen alkalmatlan a feladatra és kizárólag az érdekli, hogy ehessen valamit és felhívhassa a feleségét, Margitot. Folyamatosan ott lebzsel az ügy körül, de még véletlenül sem tesz vagy mond olyat, ami egy picit is előre mozdítaná az ügy megoldását. A nyomozás vezetőjeként és Ötvös társaként nem segíti, hanem egyenesen akadályozza az érdemi munkát. A film így nemcsak a rendőrségen, de úgy általában az állam hatékonyságán élcelődik, amit mindenki ért, aki valaha próbált már a hivatalos csatornákon keresztül bármiféle ügyet megoldani.

Forrás: Alapfilmek / Inkey Alice

Ötvös Csöpi nem azért göngyölíti fel a rablást és gyilkosságot, mert a rendőrség kötelékében dolgozik, hanem annak ellenére. Kardos Doktorral ellentétben gyors észjárású, megnyerő modorú férfi, aki elképesztő helyismerettel és kapcsolati hálóval rendelkezik. A szabályszegő nyomozó egyetemes figura, Csöpi azonban jóval tovább megy ennél, hiszen ő végig kiskapuzik és lavírozgat. Nemcsak dörzsölt, de minden helyzetben feltalálja magát, mindenre van egy ötlete, szóval valahogy megoldja okosban a problémákat. Pont úgy, mint Bujtor István, aki úgy nyerte el a rendőrség támogatását a forgatáshoz, hogy egy nagyhatalmú belügyest kért fel tanácsadónak a filmhez, aki aztán megolajozta a gépezetet. Mintha csak maga Csöpi intézte volna. 

A Pogány Madonna lelke ez a keleti blokkban oly ismerős kiskapus módszer. Ötvös Csöpi figurájában azonban az az igazán különleges, hogy a kényszerből ügyeskedő, minden helyzetben talpra eső kelet-európai kisember rafináltsága nála valami különös nagyvilági stílussal keveredik. Csöpi piros Ladával jár, de menő balatoni szállodában lakik. Whiskey helyett barackpálinkát iszik, de azt a helyi diszkóban. Lefokozott őrnagy, aki vitorlázik. Bár a filmből nem derül ki, állandóan a Balatonon van-e szolgálatban (erre utal a helyismeret), vagy épp szabadságon van (ez elhangzik), de a film teljes játékideje alatt olyan nagy lábon él, mint a gazdag nyugatiak. Habzsolja az életet és gond nélkül beígér egy kör pezsgőt a diszkóban. Csöpi kimaxolja a gulyáskommunizmust.

A nézőnek a sorok közül kell kiolvasnia, hogy a nyomozás látóterébe került vitorlázók többségében disszidált magyarok. Ennek az írói megoldásnak elsősorban praktikus okai vannak, amit azonban az alkotók remekül kamatoztatnak. Az akkori kultúrpolitika egyáltalán nem nézte jó szemmel ezt a szórakoztató műfajt, arról pedig szó sem lehetett, hogy egy szocializmust építő magyar kövessen el nyereségvágyból gaztetteket. Külföldi a nyelvi akadályok miatt nem lehetett a gyilkos, így született meg tehát Soltész, aki még itthon járt gimibe, de már bécsi címe és nyugati rendszámú Volvója van. Hogy mindez pontosan hogy lehetséges, arról szemérmesen hallgat a forgatókönyv, de a korabeli nézők azért könnyen összerakhatták, miként kerülhetett nyugatra egy akkor negyven éves férfi. 

Forrás: Alapfilmek / Inkey Alice

A műfaj örökös szabályait nagyon szépen követő nyomozás másik izgalmas sajátossága, hogy Ötvös Csöpi nem az ökle vagy az esze miatt kerekedhet felül a disszidens bűnözőkön, hanem kizárólag azért, mert velük ellentétben ő itthon van ezen a terepen. Üldözés közben például oda tud kiáltani a butikosnak, hogy “add kölcsön a verdád, Józsikám!”. Pontosan tudja azt is, melyik öreget kell kérdezni és melyiket lehet beszervezni néhány fröccsért. Ha kell, helikoptert is intéz magának, vagy lemosatja a gyanúsítottak autóját. Csöpi persze tud kölcsönvitorlát is szerezni, vagy hajnalban tükörtojást rendelni. Ez a jég hátán is megélő, furfangos boldoguló egy ma is ideálnak tekintett magyar archetípus, akire komplett politikai karriert lehet építeni. Ez a karakter a népmesék legkisebb parasztgyerekétől A tizedes meg a többiek Molnár Ferencéig számtalan alakban felbukkan. Csöpiben a vagány nagyvilági nyomozó a csavaros észjárású, kelet-európai viszonyokon edződött legény egy jellegzetesen Kádár-kori verziójával egyesül. Kardos Doktor ellenben a kisstílű bürokrata, az önmagát fontosnak gondoló, mindenütt ott tébláboló semmirekellő, aki magától semmit sem tud elérni és leginkább a saját hasát tömné tele. Őt is nagyon jól ismerjük, hiszen már jóval a szocializmus előtt is itt volt velünk és ma is naponta találkozhatunk vele. 

Ötvös Csöpi figurája persze kizárólag a nézővel összekacsintva lehet hős, de hivatalosan soha. A Pogány Madonnában az ügyet papíron Kardos Doktor oldja meg, ő szerepel majd a hírekben, de mi azért jól tudjuk, hogy van ez, a központi verziót úgysem kell komolyan venni. Az öreg Matuska bácsi is csak forintot fogad el, mert a nyugatnémet márkában nincs bizodalma, amiben a korabeli nézők pontosan értették a maró iróniát, hisz maga a rendszer is a kemény valutát hajszolta. Ahogyan az is betalált a közönségnek, mikor azt mondja, ez itt nem a kapitalizmus, hogy a dolgozónak még dolgozni is kelljen. Az akkori lanyhuló rendszer jótékony szelepnek gondolva engedte ezt a cinkosságot a film és néző között, de A Pogány Madonna e gesztusa az uralkodó politikai rendszerektől függetlenül ma is tökéletesen működik. Na és persze a két figura miatt, akik a magyar néplélek két ellentétes, ám egymástól szinte elválaszthatatlan kettősségét személyesítik meg és persze ennek megfelelően folyamatosan civódnak is egymással.

A Csöpi-Kardos páros életképességét mi sem példázza jobban, hogy a rendszerváltáson átívelve nemcsak népszerű maradt, de különféle folytatásokban is feltűnt. Mindez nemcsak a két színészt, de Bujtor István alkotói éleslátását igazolja, hisz nem egyszerűen lemásolta a Spencer-Hill receptet, hanem a lényegét megértve műfordította. Vagyis megtartotta belőle a bárhol és bármikor működőt, majd tovább menve tökéletesen ránk szabta az egészet. Egy kicsit megfricskázva a rendszert sokat sejtetően összenézett velünk és bólintva elmosolyodott.

A Pogány Madonna nemcsak elsőrangú kikapcsolódás, nemcsak pompás retró kordokumentum, de olyan görbe tükör is, amiben még most is magunkra ismerhetünk és kinevethetjük a saját Kardos Doktorainkat. Bujtor István talán épp azért tudta mindezt összehozni, mert egy kicsit maga is Ötvös Csöpi volt. Ahogyan többé vagy kevésbé, de mi mindannyian.

A Pogány Madonna elérhető a Filmio kínálatában.