A film Kutaisi városában játszódik, ahol a gyógyszerész Lisa és a focista Giorgi első látásra egymásba szeretnek, és megígérik, hogy másnap este találkoznak a fehér hídnál lévő kávézóban. A lány ezután hazafelé sétálva figyelmeztető jeleket kap egy gonosz szemről, ami elátkozta őt, ezért másnap reggel új testben fog felébredni, és nem fogja őt megismerni a fiú. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az átok hatására nem csak Lisa, hanem Giorgi is új testben ébred, és a két fiatal egymástól függetlenül próbál meg új életet kezdeni, azon a helyen, ahol beteljesedett volna a szerelmük: a híd lábánál lévő kávézóban.
A filmet mi is láttuk a Berlinalén, akkor ezt írtuk róla: "A 150 perces film egy igazi modern tündérmese, van benne mindentudó narrátor, jó, rossz, igaz szerelem és egy csodálatos helyszín. [...] A mágikus elbeszélés az átváltozás pillanatában minket is beránt magával, és felszólító üzenetet hagy a vásznon: Lisa elalvása után háromra hunyjuk be a szemünket, majd a hangjelzésre nyissuk ki. És láss csodát, mire kinyitjuk, az átok tényleg lecsapott, Lisa egy másik testben ébred fel. A rendező ezzel a kedves bűvésztrükkel felébreszti a moziban rejlő varázst, ami a film utolsó percéig kitart."
Kritikusunk az Amélie csodálatos életéhez hasonlította a filmet: "mintha a hegyekkel körülvett, rusztikus városban reinkarnálódna: a bölcs narrátor, a háttérben lezajló minitörténetek és mesebeli karakterek is Jean-Pierre Jeunet figuráit idézik, de átjárja a grúz szellem, egy Kutaisihez címzett szerelmes levél."
A Mit látunk, amikor felnézünk az égre? hazai bemutatójáról egyelőre nincs hír, de szurkolunk, hogy itthon is láthassuk a mozikban. Akinek sikerül elcsípnie, és elvarázsolja a grúz táj, az egy 3 órás Wizzair repülőúttal ott lehet Kutaisiban.
