Kihirdették Strasbourgban Martin Schulz elnök, az Európai Parlament filmes elismerését, a LUX-díjat. Schulz beszédében kiemelte, hogy a három jelölt alkotás az európai társadalom számára egyaránt fontos kérdéseket boncolgat, ám az Európai Parlament képviselői legjobbnak a Mustangot választották.
Deniz Gamze Ergüven filmje immár bejárta a világ filmfesztiváljait és Franciaország Oscar-díjra nevezte. A nemzetközi filmszakma jelenleg egyöntetűen a Mustangot tartja a Saul fia legnagyobb konkurensének az idegen nyelvű kategóriában. Öt lánytestvér egy török faluban él nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. A kamaszlányok felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek, de a bigott török közeg a legkisebb kilengést sem tűri: az egyik szomszédasszony jelenti a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának, hogy azok együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal.
A nyári vakáció a lányok számára nem azt a szabadságot hozza, amire számítottak, éppen ellenkezőleg, nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra. A normális gyerek- és fiatalkorra, szabadságra és szerelemre vágyó kamaszlányok története a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik legnagyobb dobása volt, a hazai Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon pedig a fődíjat nyerte. Az elsőfilmes török rendezőnő filmje komoly témát boncolgat, ám igazi életigenlő, befogadható és megható mozi, amelyet Franciaország nem véletlenül választott saját Oscar-nevezettjének.
A hazai mozikban január 21-től látható a Mozinet forgalmazásában.
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
