1895-ben, Weisz László néven született a Bács megyei Bácsborsódon. Jogásznak készült, ám az I. világháborúban behívták katonának. Miközben kórházban lábadozott, a fronton tapasztaltakat képeslapokon örökítette meg, a háborúból visszatérve pedig beiratkozott egy rajziskolába. Ebben az időben ismerkedett össze a pesti művészvilág krémjével, többek között Ady Endrével is, majd 1920-ban Berlinbe települt, ahol megtartotta első kiállítását.
Moholy-Nagy László
A konstruktivisták között mozgott, és csatlakozott Kassák Lajos avantgárd köréhez is. Első feleségének, Lucia Schultz fotóművésznek köszönhetően a fényképezés iránt is megnőtt az érdeklődése, fotogrammokat kezdett készíteni. “Fotogramnak a fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott – többnyire tárgyak árnyékát rögzítő – képet nevezzük” – jellemzi Kollarik Tamás az eljárást.
1923-ban a kor legjelentősebb művészeti iskolája, a Bauhaus legfiatalabb tanára lett, előbb Weimarban, aztán Dessauban oktatott, kollégái közé tartozott többek közt Kandinszkij és Paul Klee is. A fémműhelyt vezette, egyebek mellett felkérték a modern a Bauhaus-tipográfia megalkotására, valamint több fontos kötetet is publikált. Kollarik így foglalja össze munkásságát a korszakban, amelyben már a film is helyet kapott: “Ebben az időszakban születtek a legizgalmasabb konstruktivista festményei, fényképei, fotogramjai, ekkor jelent meg a MÁ-ban a Filmváz. A nagyváros dinamikája című filmszcenáriója”.
Moholy-Nagy 1928-ban hagyta ott a Bauhaust, 1930-ban Párizsban mutatta be Fény-tér-modulátor elnevezésű kinetikus szerkezetét, amelynek segítségével létre hozta Fekete-fehér-szürke filmjáték című absztrakt filmjét. Kísérleti filmes munkásságának fontos állomása az 1933-as Hangzó ABC című alkotása, amelyet egészen addig elveszettnek hittek, amíg 2018-ban a Brit Filmintézet munkatársai rá nem találtak a kópiájára egy másik film tekercsébe ragasztva.
A nácik miatt kénytelen volt elhagyni Berlint, így előbb Angliában, 1937-ben pedig az Egyesült Államokban telepedett le. Chicagóban egy évig az Új Bauhaus Iskola vezetője lett, majd megalapította a School of Design-t (jelenleg az Illinois Institute of Technology design-kara). 1945-be leukémiát diagnosztizáltak nála, egy évvel később bekövetkezett haláláig a Mozgásban-látás című könyvén dolgozott. Műveit a mai napig a legnevesebb múzeumok állítják ki világszerte.
Halálának ötvenedik évfordulójára nagyszabású utazókiállítást rendeztek. “A csaknem háromszáz művet felsorakoztató bemutatón szereplő EM 1 Telephonbild című alkotása röviddel a kiállítást követően hatmillió dollárért kelt el New Yorkban, a Sotheby's impresszionista és modern árverésén” - írja Kollarik Tamás a Moholy-Nagy: Future Present című tárlatról.
A MOME idén júliusban indította útjára audiovizuális kampányát, amelynek célja, hogy Moholy-Nagy László munkásságát szélesebb körben is megismertesse. A megemlékezés-sorozat és a tartalmak ötletgazdája és producere Fülöp József és Kollarik Tamás, koproducere Kucsera Tamás Gergely, a megvalósításban a MOME kreatív csapata működött közre.
A közzétett tartalmak között szerepel egy 20 perces, művészekkel és filmesekkel készült riportfilm és a Moholymotion című animáció is, amely 125 másodpercben foglalja össze Moholy-Nagy munkásságát - utóbbit a HEN kreatív alkotócsoport (Kádár Melinda, Korcsok Lili, Mákó Bori és Darabos Éva készítette (akivel nemrég itt beszélgettünk erről a projektről is). A külön erre a célra készített weboldalon számos felfedeznivaló, többek között Csupó Gábor és Orosz István animációs rendezőkkel készült beszélgetés látható.
