Északi szelek fújdogálnak Budapesten. Egymástól látszólag független, felkavaró halálesetek sorozata borzolja a kedélyeket, viszont a rendőrségnek éppen elég tennivalója akad a közelgő választások hatására felbolydult tüntetők tömegével. A hullák egyre csak szaporodnak, a leterhelt hatóságok pedig minden esetben arra a megállapításra jutnak, hogy szerencsétlen baleset vagy öngyilkosság történt.

Egyvalakinek azonban nem stimmel a dolog: Éva (Balsai Móni), az alagsori irodába száműzött, magánéleti és lelki problémákkal is küszködő rendőrnő aki irtózik a helyszíneléstől, de a beérkezett jelentések és a fotók alapján feltámad benne a Sherlock Holmes és felfedezi egy lehetséges sorozatgyilkos kéznyomát.



Ujj Mészáros Károly második nagyjátékfilmje műfajában és stílusban is markánsan eltér debütáló alkotásától: lekerül a rózsaszín szemüveg, és eltűnik az ironikusan nosztalgikus Csudapest, helyette szürkés lencsén keresztül látjuk a rideg és mocskos valóságot, egy olyan várost, aminek már minden sarkába beszivárgott a bűnözés és a korrupció, a társadalmi elégedetlenségből fakadó indulatok pedig pattanásig feszítik a közhangulatot.

Mindez közel áll ahhoz a műfajhoz, ami ’skandináv krimi’ gyűjtőnéven rohanta le az elmúlt években a hazai könyvesboltok polcait. Az X felsorakoztatja az ismerős elemeket, és sikeresen honosítja őket: a brutális halálesetek ügyében nyomozó főhőst személyes trauma terheli, ellenszélben dolgozik, az ügy váratlan fordulatai pedig az ország múltbéli és (a filmben áttételesen megjelenő) jelenkori problémáival is egyre inkább összefonódnak.

Balsai Móni sosem volt még ilyen hallgatag és elveszett, mint Évaként, akit egy őszi falevélhez hasonlóan bármelyik percben elsodorhat egy váratlan szélroham. A rendőrnő nem találja a helyét ebben a kegyetlen világban, mióta elveszítette férjét, aki szintén rendőrnyomozó volt. A tetthelyek és holttestek közvetlen látványától pánikrohamok gyötrik, a veszélyhelyzetekben lebénul. Otthon sem jobb a helyzet: kamaszkorú lányát egyedül neveli, de képtelen vele kommunikálni.



A gyilkos (vagy gyilkosok) kézre kerítése mellett Évának saját magával is szembe kell néznie, felül kell kerekednie problémáin. Ügyes forgatókönyvírói húzás, ahogyan a nyomozás során létrejön a párhuzam az utcai harcoktól megbénult város, a saját múltját szőnyeg alá söprő ország helyzete és a főhősnő mozgatórugója, a feldolgozatlan trauma között. Hozzá kell tennem viszont, hogy a film tempója sajnos nem egyenletes, a második felvonás tájékán thrillerhez képest túlzottan is lelassul, amivel a feszültség is csökken.

A hangvétel végig kérlelhetetlenül komolyan veszi magát, humor csak szemcsényi adagban fedezhető fel. A vizualitás is következetesen idomul az önmagából kifordult, rideg világképhez, a kamera nem szégyenlősködik a véres halálesetek bemutatásánál sem. A gyakori vágóképként használt, fejtetőre állított légi felvételek a városról nagyon látványosak, de túlhasználja őket a film, a végére rendesen el is szédültem tőlük.

A film tele van drámai lassításokkal is, de ezeknél sokkal hatásosabb az Évát gyötrő pánikrohamok ábrázolása – ilyenkor tényleg sikerül belehelyezkedni a lebénult főhős szemszögébe, akinek rendszertelen légzése teljesen eluralja a hangsávot. Hiányérzetre legfeljebb a filmzene adhat okot, ami a Lizával ellentétben közel sem marad emlékezetes, pedig több ismert előadó külön a filmhez írt száma is felcsendül.

Úgy tűnik, hogy Ujj Mészáros szívesen dolgozik korábbi főszereplőivel, Balsai Móni mellett ketten is visszatérnek a Lizából: Schmied Zoltán Éva új társát, a vidékről felvezényelt Zoltánt, Bede-Fazekas Szabolcs pedig férje volt partnerét, az állandóan keresztrejtvényeket bújó Ferit játssza.

A kisebb szerepekben is jól csengő nevekkel találkozhatunk: Kulka János fontos szerephez jut, pedig lényegében végig csak szenved és hörög, rendes szöveg nem jut neki több pár szónál, Molnár Áron bomberdzsekis forradalmárként tourette- szindrómás módjára káromkodja végig jeleneteit, Schneider Zoltán pedig a Viszkis után ismét bebizonyítja, hogy senki más nem dühöng nála meggyőzőbben főrendőrként.

Az X jóval sikeresebben veszi azokat az akadályokat, amin a legtöbb közelmúltbéli magyar krimi elvérzett – a rejtély végig érdekes maradt, a főszereplő elbírja a hátán a történetet, ami nemcsak többrétű, hanem még társadalmi relevanciával is bír (nem kell megijedni, az alkotók nem politizálnak közvetlenül és nem is állnak be egyik létező politikai oldalra sem, a filmben látható közállapotok több évtizednyi magyar múltból lettek összegyúrva). Érdemes vele elmerülni a saját világunkból visszatükröződő sötétségben.

X - A RENDSZERBŐL TÖRÖLVE, 114 PERC, 2018. 

Rendező: UJJ MÉSZÁROS KÁROLY. Forgatókönyv: UJJ MÉSZÁROS KÁROLY, HEGEDŰS BÁLINT. Operatőr: SZECSANOV MARTIN. Zene: CSENGERI DÁNIEL. Vágó: MÓZES ISTVÁN GYULA. Producer: FERENCZY GÁBOR, MUHI ANDRÁS. Szereplők: BALSAI MÓNI, SCHMEID ZOLTÁN, BEDE-FAZEKAS SZABOLCS, KULKA JÁNOS, SZIRTES ÁGI, SCHNEIDER ZOLTÁN, KŐSZEGI ÁKOS, OLASZ RENÁTÓ, FEKETE ERNŐ. Forgalmazó: INTERCOM. Bemutató: 2018.11.01.

 Borítókép és jelenetfotók: InterCom/ Pintér Leo