A Friss Hús pitch fórumának zsűrije Deák Dániel, a Daazo.com és a Friss Hús rövidfilmfesztivál alapítója, Köbli Norbert forgatókönyvíró, Taschler Andrea producer és Kovács Gábor producer voltak. Mindannyian hasznos tanácsokkal látták el a tíz pitchelő alkotót – gyakran rákérdeztek egy-egy dramaturgiai pont jelentőségére, a film tervezett büdzséjére és hosszára (ami a rövidfilmeknél különösen kritikus pont), a vizuális stílusra, a film műfajára, a célközönségére, olykor pedig egyszerűen csak arra voltak kíváncsiak, miért fontos a történet a rendező számára, miért akarja leforgatni.
A prezentált filmtervek mind műfajukban, mind történetükben nagyon különböztek egymástól, ezért különösen érdekes volt őket egymás után végighallgatni, és felfedezni az előadásmódok közti különbségeket. A pitchek közt akadt utópisztikus dráma a nőket elnyomó rendszerről (Fazekas Gyöngyi: A narancs útlevél), egysnittes film az egyre növekvő terrorizmus hatásáról (Simonyi Balázs: Banality), kisrealista rövidfilm egy maratonfutó megpróbáltatásairól (Gergely Zoltán: Kispad), és akadt az LMBTQ közösségben játszódó szerelmi/felnőtté-válási történet is (Vermes Dorka: Körforgó).
A vasárnapi díjátadón a legjobb rövidfilm-pitch díját végül Deák Kristóf A legjobb játék című filmterve kapta. A zsűri a profin összerakott prezentációt, a vizuális anyagok részletességét és az ötletes történetet díjazta. Kristóf történetében egy biztonsági őr veszi fel a harcot a mesterséges intelligencia ellen, ami egy olyan művészi ént ébreszt fel benne, aminek eddig nem is sejtette a létezését. A díj mellé 300.000 forint járt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze.
A hazai tévésorozat-gyártás jelene és jövője – ezzel a címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a hazai színtér fő döntéshozóinak részvételével. A beszélgetést Varga „Sixx” Attila, a comment:com bloggere vezette, és akik részt vettek rajta: Hámori Barbara, a ContentLab & Factory vezetője, Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgató vezérigazgató-helyettese, Krigler Gábor, a magyar HBO kreatív producere és Temesvári Marietta, a Sony Pictures közép-európai régiójának programigazgatója. Kolosi megerősítette, hogy a korábban alulértékelt sorozatformátumnak nemcsak nemzetközi, de hazai felfutását is éljük. „Sokat kell kísérletezni, kell csinálni nagyon sok rosszat ahhoz, hogy aztán készüljön néhány jó” - magyarázta az okokat. Az RTL Klub volt a pionír, de a magas minőségű kortárs heti prime time sorozatokat elsősorban Krigler Gábor képviselte ezen a beszélgetésen, aki az Aranyélet producere is. Épp néhány nappal korábban jelentették be, hogy zöld lámpát kapott a nagy kritikai sikert aratott széria második évada. Szerinte az HBO célja az, hogy olyan sorozatokat készítsen, amiket senki más, kereskedelmi tévé sem vállalna be.
Temesvári Marietta a lengyel sorozat-színtérrel hasonlította össze a hazait. Szerinte nyolc évvel vagyunk lemaradva, Lengyelországban már annyi saját gyártású sorozat készül, hogy a java meg is bukik, ráadásul trenddé vált eredeti, lokális ötletre épülő szériákat készíteni, mert a remake-ek mind felsültek. Krigler elmesélte, hogy jelenleg az HBO csak saját gyártású sorozatokat készít, évente egyet. Hámori Barbara a fikciós tartalomfejlesztéssel foglalkozó ContentLab & Factory projektjeiről mesélt: a startup cég már két 24 órás írópályázatot is hirdetett korábban, egy inkubátor program keretein belül képzik is a sorozatíró szakembereket és a fiatal tehetségeket, és már pilot részek forgatását készítik elő. Noha a hazai piac kicsi, és meglepően drága idehaza sorozatot készíteni a környékbeli országokhoz képest, a megszólalók egyetértettek abban, hogy a hazai sorozatok felfutásának messze még a vége, mivel mostanra tanulták ki a szakmát az első, sorozatokra specializálódott forgatókönyvírók. Hámori biztatására Varga elmondta, hogy jelenleg ő is részt vesz egy sorozat fejlesztésében, ami a migránsválságról és az emberkereskedelemről szól.
