A 80-as évek és az elhúzódó hidegháború a hollywoodi és az európai film-és sorozatkészítőknek egyaránt izgalmas témákat szolgáltat, csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenik meg a hazai platformokon. Korábban a magyar mozgóképes alkotások inkább nyúltak az 50-es évekhez, mintsem a Kádár-kor végnapjaihoz és a rendszerváltás előszeléhez. Ez a filmkészítői irányzat épp a 80-as években kezdődött, amikor a rendezők feldolgozták forradalmat és azt követő megtorlást, reflektáltak az enyhülő korszakra (a legvidámabb barakk), miközben már érződött a kritikai bírálat a rendszerrel szemben.
Váradi Gergely, Patkós Márton és Szász Júlia
A 2010-es években Köbli Norbert forgatókönyvíró munkássága jelzi legfőképpen azt a folyamatot, ahogy a magyar alkotók fokozatosan szakadnak el az 50-es évektől, és fedezik fel a későbbi évtizedeket. Adva van a nemzetközi trend, melyben az írók előszeretettel helyezik a karaktereket a 80-as évek közegébe, ilyen a Netflix sikerszériája, a Stranger Things vagy az FX sorozata, a Foglalkozásuk: Amerikai. A hollywoodi stúdiók szintén meglovagolják a 80-as évek nosztalgia hullámát és szalagszámra gyártják a régi klasszikusok remake-jeit. Az európai színtérről példa az angol This Is England '88 vagy a német Deutschland 83 és folytatásai. Ebben a közegben többek közt az HBO szeretne minél eredetibb művekkel minél több nézőt megfogni.
Ebbe csöppent bele Szentgyörgyi Bálint, aki felismerte azt, hogy most jött el az ideje annak, hogy elkészítse saját, 80-as évek sorozatát, A besúgót. A Kádár-korszak utolsó éveiben (1985) játszódó sorozat ötletével, a már leforgatott pilotepizóddal és a következő részek forgatókönyvével sikerült meggyőznie az HBO vezetőségét, akik esélyt adtak a filmkészítést autodidakta módon elsajátító filmesnek, és ennek eredményeként A besúgó lett az újonnan induló HBO Max első tényleg saját hazai, vagyis nem licenc sorozata, amit további 60 országban sugároznak.
A besúgó azt a politikai szerveződést mutatja be, mely elősegítette a ’89-es rendszerváltást. A főbb szereplők budapesti (rendszerellenes) egyetemisták, akik a fiktív Kilián Kollégium pincéjében, a klubhelyiségben szeretnék megdönteni a hatalom lévő politikai apparátust és olyan kinyilatkoztatásokat tesznek, mint a „Van egy dolog, amiben hihetetlenül szerencsétlenek és bénák vagyunk, és ezt úgy hívják, hogy demokrácia”.
Thuróczy Szabolcs és Váradi Gergely
A forgatókönyv nem rest ehhez hasonló mondatokat a szereplők szájába adni, amitől némileg didaktikussá válik és akarva-akaratlanul reflektál a magyar aktuálpolitikára, mint például, hogy az ország egykori vezetői egytől-egyig fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokok, a megszoksz vagy megszöksz elv, miszerint vagy elfogadod a rendszert vagy disszidálsz Nyugatra, az pedig slusszpoén (ha lehet ezt annak nevezni), hogy az első epizód a parlamenti választásokkal egyidejűleg került képernyőre.
A fiatal értelmiségi csapat élén Száva Zsolt (Patkós Márton) áll, aki született vezetőként irányítja a többieket. A forradalmi és világmegváltó lendület mögött azonban felsejlik despotikus és kontrollmániás énje, amit sem a barátnője, sem a csapat többi tagja nem néz jó szemmel. Közéjük kell beépülnie Demeter Gergőnek (Váradi Gergely), aki Veszprémből tart a főváros felé, amikor a vonaton váratlanul leszólítja őt az állambiztonság embere. A megszeppent fiú előtt másodpercek alatt oszlik szerte a gondtalan ifjúság álma, patthelyzetbe kerül és családja érdekében elvállalja azt, hogy besúgóként megfigyeli és információt szolgáltat Száva terveiről.
Ezzel kezdetét veszi a részről részre fokozódó játszmák sorozata, melyben a figurák közötti viszonyok folyton változnak, annak fényében, hogy éppen kinek osztanak szerencsés lapot. Ahogy egyre veszélyesebb akciókat hajtanak végre (pl. KISZ-es gyűlésnek álcázott vidéki nagytalálkozó), nő a kockázat és a feltételezett besúgó gyanúja bizalmatlanságot kelt a csoport tagjai között. Száva vakmerő terveit barátnője, Katka sem helyesli és kettejük viszonya feszültté válik. Később az új szerelem lehetőségének felbukkanásával a srác szakít a lánnyal, akit még a mozgalomtól is eltilt, az külön csavar, hogy az ifjú vezető kiszemeltje a KISZ legjobb szónoka.
Szőke Abigél
Az egykori sakkbajnok, Demeter Geri szintén komplex karakter és hamar nyilvánvalóvá válik, hogy benne éppen annyira megvan a fondorlatosság, mint Száva Zsoltban, vagy akár a tartótisztjében. A senki sem az, akinek mutatja magát-állítás voltaképp a legtöbb szereplőre igaz. Az epizódok visszatekintéssel kezdődnek, és a flashback jelenetekből tudjuk meg, hogy ki milyen titkokat őriz, mi a gyenge pontja, és mivel lehet kompromittálni. A flashback alkalmazása nem minden esetben működik és zavarossá teszi a sorozat jelenében kibontakozó cselekményt. Szükségtelen képekkel, direkten bemutatni, hogy adott szereplő évekkel korábban hol volt és mivel foglalkozott, különösen, ha ennek a dramaturgiai súlya elenyésző.
A besúgó mikroszinten idézi fel a 80-as évek közhangulatát és a szocialista berendezkedést, továbbá specifikusan azt a réteget követi nyomon — vagyis a budapesti egyetemistákat —, akik életkorukból adódóan olyan életstílust és élethelyzeteket jelenítenek meg, amelyek a mai fiatalok számára relevánsak lehetnek. Mindenki jól szituált, fitt, a kor divatja szerint öltözik. Nincsenek szakadt ruhájú punkok vagy rockerek, holott szól a Kölyköd voltam az Eddától — ez a dal hallható, amikor Szávát és a többieket elviszik a rendőrök.
A sorozat próbálja érzékeltetni a szocialista Magyarország elszigeteltségét a Nyugattól: a külföldi márkájú termékek hiánycikknek számítanak, vagy csak horribilis áron vehetők meg, a diákok a Scarface-t nézik, miközben azt hiszik, hogy a Rambo megy. A Kilián Kollégium frissen festett falai és érintetlen bútorai azonban díszlet szerűvé teszik a sorozat közegét, még a menza ehetetlennek mondott főzeléke sem tűnik olyan rémesnek.
Patkós Márton
A szex, csajok, bulizás bármely időben vonzó hívószó lehet, adj hozzá retró hangulatot, a 80-as évek jellegzetesen magyar miliőjét, politikai kémtörténetet és némi coming-of-age sztorit. Kész A besúgó!
A fiatal ellenzékieket megformálók között régi és új arcokat egyaránt találunk. Míg Száva Zsolt szerepében az Örkény Színház színésze, Patkós Márton, addig Demeter Gerit a 2019-es Guerilla főszereplője, Váradi Gergely alakítja. Mindketten kellően karizmatikusak (főleg Patkós Márton) ahhoz, hogy egyszer szimpátiát, máskor ellenszenvet érezzünk irántuk. Száva legfőbb bizalmasai barátnője, Katka (Szász Júlia), a vidéki focista, Barna (Lengyel Benjámin), a nagy Lebowski-t megidéző, az egyetemtől elszakadni képtelen Karcsi (Borbély Richárd). Szász Júlia jeleníti meg a határozott női karakterek egyikét, aki kiáll az elvei mellett, ugyanakkor hozzá kapcsolható A besúgó indokolatlan (melodrámai) fordulata, amely egyáltalán nem befolyásolja az eseményeket.
Mellettük feltűnik még Szőke Abigél, mint az érettségi előtt álló Kiss Judit, aki egyben Kiss elvtárs lázadó lánya, valamint Geri szobatársa, a folyton üzletelő és nagyszájú Máté (Varga Ádám), aki hajós apja által csempészi be a külföldi árukat. A mellékszereplők könnyedén hozzák a sokszor látott karaktertípusokat, azonban a több szálon futó cselekményben kevés lehetőségük van arra, hogy színészi rátermettségüket valóban megmutathassák, ezért elsősorban Patkós és Váradi nyújt emlékezetes alakítást. A pályájuk elején járó társulatot egészíti ki Thuróczy Szabolcs, Mácsai Pál, Hajdu Szabolcs és Szabó Simon, akik tudásukkal és tapasztalatukkal támogatják a produkció ifjú színészeit.
Varga Ádám
Szentgyörgyi nem titkolt szándéka, hogy a sorozat csak annyira legyen magyar korlenyomat, hogy a külföldi és a hazai közönség egyaránt értse. A megidézett 80-as évek a kirakatba kerül, vonzó portéka csupán, amely nyomokban tartalmazza a valódi Kádár-kort. Szentgyörgyi az országhatárt átlépő siker és a fiatalabb célközönség meghódítása érdekében választotta ezt a megúszós filmkészítői hozzáállást.
A besúgó jól láthatóan a nemzetközi trendeket követve íródott és csúcsára járatott hollywoodi sémákat alkalmaz: az élesen elkülönülő egyetemi bandák (Száva és baráti köre kontra KISZ-esek), a szappanoperai fordulatok (gyógyíthatatlan szívelégtelenség, zsarolás, szakítás utáni terhesség, szabotázs), az évadzáró autós üldözése, a Rómeó és Júlia narratíva (nem ennyire direkt, de kétszer is elsütik). Akár a West Side Story!
Persze, mindez kell ahhoz, hogy a 8 részes évad izgalmas legyen és bevonja a nézőt. A korhűségre törekvő látvány (Láng Imola érdeme) és a korabeli slágerek (Edda, Európa Kiadó) pedig szállítják a szeretett retró-romantikát. Azok a csodálatos 80-as évek, ugye?
Borbély Richárd, Váradi Gergely, Lengyel Benjámin
A besúgó érdekes hibrid, hiszen a kádergyerektől kezdve a főcím alatti Mocskos időkön át egészen a másolt VHS-ig, nagyon magyar. Elhangzik a szocializmus, a piacgazdaság, Rákosi és Horthy, felcsendülnek magyar népdalok (sörözés közben A csitári hegyek alatt éneklése), a kollégiumi szobában eszik a krumplistésztát, szigorúan kovászos uborkával.
A 80-as évek retrospektív módon jelenik meg, ezért steril és kigondolt; a hollywoodi magyar valóság, amely nyugodtan lehetne más egykori keleti blokk ország valósága. A fiktív és fordulatokban gazdag történet a valóságtól elemelt, esztétizált Magyarországon játszódik. Mivel a készítők célja pont ez, ezért nem róható fel hibának. Azt mindenki döntse el maga, hogy az ehhez hasonló attitűd mennyit árt vagy segít a hazai filmiparnak. A hamis múltidézés fanyalgó reakciót válthat ki a befogadóból, éppen emiatt magyar szemmel nézve a végeredmény olyan, mint az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.
