És ez a száraz, savanyú humor, ami a Hajósnak volt köszönhető, éppen ez mentette meg a zárót attól, hogy ugyanolyan komor, élvezhetetlen szörnyűséggé devalválódjon, mint a nyitó „ünnepség”. Mindenesetre nem volt hülye ember, akinek eszébe jutott egy marháskodó MC szerződtetése.
A díjkiosztó meglepő gyorsasággal ment le, tele kedves pillanatokkal, őszinte megilletődöttséggel és meghatódottsággal. Azok pedig, akik tudják, hogy díjra esélyesek, és mégsem képesek arra, hogy a MAGYAR FILMSZEMLÉRE eltolják a picsájukat, szerezve ezzel kellemetlen pillanatokat mindenkinek, nos, azoknak további sikeres karriert kívánok…
Önző módon ehelyütt leginkább Szajki Péter barátomnak szeretnék gratulálni, a megosztott elsőfilmes díjért. Ha volt ember, aki megérdemelte tegnap, hogy elismerjék, akkor ez a testét-lelkét a munkába beleadó srác az.
A díjkiosztó végeztével nekikezdtek volna a Made in Hungaria vetítésének, de én kereket oldottam (jövő héten úgyis megnézem, Norbi!) KisValuskával visszadzsaltunk a MOM-ba, ahol egy óra elteltével kezdődött a Hungária-film bulija…
Onnantól, akkortól, az este egyetlen elmosódott borral-sörrel táplált fejfájás…
See ya in 2010, suckers!
