INTERJÚ
Tarr Béla: Jó lett volna, ha megmarad mesének
"Legyen benned energia, düh, bátorság és szarjál az egészre!" – üzeni Tarr Béla a pályakezdő filmeseknek. A legendás rendező a 20 éves Werckmeister harmóniák kapcsán elmondta, miért csak Lars Rudolph-fal tudta elképzelni a filmet, mi a legboldogítóbb érzés számára a filmkészítésben, és hogy mi lett a bálna sorsa a forgatás után. Beszéltünk még isteni jelenlétről, világvégéről, reményről és SZFE-ről, valamint arról, néz-e Netflixet.
Medvigy Gábor: Az éjszaka létrehozásához kell a legtöbb fény
20 évvel ezelőtt, 2001. február 1-én mutatták be a Filmszemle nyitófilmjeként a Werckmeister harmóniákat. Tarr Béla és Krasznahorkai László harmadik víziója egy szent bolond és egy felhergelt város apokaliptikus története, ami a szemlén fődíjat nyert, az elmúlt évtizedekben világszerte kultfilmmé vált. Az évforduló alkalmával a film fő operatőre, Medvigy Gábor mesélt nekünk a fekete-fehér képi világ tónusgazdag szépségéről, a fenyegető tömegről, a zenére úszó kameráról, a bajai főtér közepén kiállított bálnáról és természetesen kitértünk a Tarr Bélával közös előzményekre, a Kárhozat és a Sátántangó születésére is.
Wrochna Fanni: Idegen nyelven játszani nagy szabadság, nem hallom, ha hamis vagyok
Többször felvételizett az SZFE valamelyik színész szakára, végül Bolognába, majd Rómába ment szerencsét próbálni, és öt évre kint is ragadt. Wrochna Fanni tudatosan építi több országban a karrierjét, Olaszország és Magyarország között ingázik, és a lengyelek felé is kacsintgat. A castingolás mellett kis projektekben és színész workshopokon vesz részt, de neki köszönhetjük Hajdu Szabolcs Békeidőjének legsúlyosabb jelenetét is. Erről a szerepről, a #metoo-ról, az SZFE-s elutasításokról, online castingról és az Instagramos önpromóról beszélgettünk, ami lassan minden fiatal művésznek megkerülhetetlen lesz.
Scherer Péter Jancsó Miklósról: Az ő feje másképp volt összerakva, mint a miénk
2021. szeptember 27-én lenne 100 éves a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotója, Jancsó Miklós. A legendás rendező előtt a Jancsó 100 sorozattal tisztelgünk. Jancsó pályájának utolsó szakaszában készítette el erős stílusváltást jelentő ciklusát, főszerepben a Kapa-Pepe duóval. Scherer Péterrel, a páros egyik felével beszélgettünk arról, hogyan készült az ezredfordulós dupla-trilógia. Felidézte kedvenc emlékeit a rendezővel kapcsolatban, elárulta, hogy valójában mennyi az improvizáció a mára mémesült poénokban, és kiderült az is, milyen volt biztosítás nélkül öngyilkost játszani a Lánchíd tetején.
Önazonos és bátor Bemutatkozik Enyedi Ildikó és Gigor Attila rendezőosztálya
Enyedi Ildikó és Gigor Attila filmrendező BA-osztályának hallgatói 2017-ben kezdték és 2020-ban fejezték be a tanulmányaikat a SZFE-n, de diplomájukat csak idén kapták meg. Azóta sok minden történt velük, van, aki szabadúszó lett, más Berlinben vagy a FreeSZFE-n folytatja a tanulást. Diplomafilmjeiket a 6x6-os rendszerben készítették, amiket most először mutatnak be együtt a Toldi Moziban. A hat rendezőt a diploma utáni életükről és a vizsgafilmjeik forgatásáról kérdeztük, kíváncsiak voltunk mi volt a leghasznosabb lecke, amit az osztályfőnökeiktől kaptak, és hogy melyik film volt rájuk utoljára hatással.
A Dívák a legfontosabb dolog, ami eddig az életemben történt
A Dívák három lány életét követi, ahogy az érettségi előtt, a tini- és felnőttkor határán próbálnak egyensúlyozni. Kőrösi Máté éppen témát keresett a diplomafilmjéhez, amikor a sors elé sodorta Szanit, Tinát és Emesét, és kezdetét vette egy három éven át tartó kaland. A friss diplomás dokumentumfilm rendezővel és egyik főhősével a teltházas magyar premier utáni napon beszélgettünk, még felfokozott állapotban meséltek az első találkozásukról és a közös forgatásról, és az is kiderült, milyen közös tetoválást varrattak magukra a bemutató napján. Máté a rendezéshez való kapcsolatáról és szorongásairól mesélt, felidézte első elmozdulását a dokumentumfilm irányába, és azt is megosztotta velünk, tanárként milyen tabudöntögető filmeket mutat a 16 éves diákjainak.
Kíméletlen őszinteség és a belső hang fontossága – Így tanít Tarr Béla
A Freeszfe Egyesület szervezésében húsz pályakezdő művész intenzív másfél hónapot töltött együtt a Sátántangó világhírű alkotójával. Artim Rebeka látványtervező, Bagossy Júlia színházi rendező, Becz Péter dokumentumfilmes és Olasz Renátó rendező is részt vett a workshopon, amelynek a végén 14 kisfilm született. Őket négyüket kértük meg, hogy meséljenek Tarr Béla tanítási módszereiről, vitáikról és a filmjeik hátteréről. Első kézből tapasztalták meg, hogyan épül fel nála egy történet, hogyan feszegeti a határokat és miért ösztönzi ugyanerre a diákjait is. A 66 éves rendező aktívan részt vett a kisfilmek előkészítésében, kilátogatott a forgatásokra és a vágóasztalnál is velük volt, kapcsolatuk pedig a kurzus végével sem szakadt meg.
FORGATÁSI RIPORT
A kávéházak aranykorába repít Karinthyék románca
Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos házasságáról készül romantikus tévéfilm Tóth Tamás rendezésében. A Frici & Aranka forgatását a patinás New York Kávéházban látogattuk meg, ízelítőt kapva abból, hogyan mulatott itt egykoron a Nyugat asztaltársasága. Az irodalmi időutazás során a film szereplőitől megtudtuk, milyen érzés a legendás szerzők bőrébe bújni, az alkotók pedig elárulták, hogyan próbálják árnyalni a Karinthy második feleségéről saját idejében kialakult, de még napjainkig is ellentmondásos képet.
Így mulat a nyugatra vágyó magyar a Balatonnál
Mit kezd magával egy család a 80-as években, ha nem engedik el őket a nyugatra nyaralni? Természetesen levonul a Balaton-partra, hogy gazdag német turistának adja ki magát. Ebből az abszurd ötletből indul ki Tiszeker Dániel és Lévai Balázs közösen jegyzett krimi-vígjátéka. A Nyugati nyaralás forgatása a Balatonnál és Budapesten zajlott, az alkotókkal a forgatáson beszélgettünk a 80-as évek megidézéséről, a történetet ihlető valódi eseményekről, valamint a mostani és a retro popzene ötvözéséről.
Ha felvétel van, összekapcsolódunk – szerelmes sci-fi forgatásán jártunk
A külvilágban esetlenül mozog, egész életét kitölti a szubjektálás, vagyis elveszett gyerekek nézőpontjának az átvétele. Jön azonban Vera, és ezzel minden megváltozik. Ahogy Michel Gondry az Egy makulátlan elme örökös ragyogásában, úgy Szabó Mátyás első filmjében, a Vándorló levelekben is egy eszköz a tudományos-fantasztikus alapötlet arra, hogy a szerelmet vizsgálja. Vilmányi Benett meglepetést fog okozni, Hartai Petra első mozis főszerepében bizonyíthat. És mi köze ehhez egy szép és kecses sáskafajnak?
Azon dolgozom, hogy ez egy mozgalmas és pörgős film legyen
Mit tehet egy félénk gimnazista srác, aki retteg a megszégyenüléstől, de minden álma, hogy összejöjjön az osztály legvagányabb lányával? Pontosan az ilyen helyzetekre találták ki az időutazást! A Zanox - Kockázatok és mellékhatások forgatásán láttunk faltörő kost használat közben, ízelítőt kaptunk a sci-fi szocreál látványvilágából, Baranyi Gábor Benő rendező pedig arról mesélt nekünk, humorral akar igazságot szolgáltatni a magyar vidéknek, és hogy a lehető legegyedibb műfaji keveréket akarják létrehozni. Kifejezetten lelkesek vagyunk a filmmel kapcsolatban.
A disztópikus földalatti börtönben nincsenek szavak, csak a tánc van
Disztópikus, sci-fi elemekkel ötvözött mozgás- és táncszínház találkozása a filmmel. Így lehet műfajilag körbehatárolni Kristóf György második nagyjátékfilmjét, a Bunkert, ami a tárnoki kőfejtő mélyén, posztapokaliptikus környezetben forog. Az OUT rendezője évek óta készül erre a kísérleti filmre, amiben a beszédet a tánc és a mozgás helyettesíti. Ellátogattunk Tárnokra, ahol belenéztünk egy mozgalmas veszekedésbe, és az alkotókat kérdeztük a Bunker szokatlan filmnyelvéről.
Fordulatos sakkjátszma bontakozik ki az '56-os menekültekkel teli vonaton
Tóth Barnabás, az Akik maradtak rendezőjének új filmje 1956-ba ülteti át a Sakknovellát. Váradi Gergely, Varga-Járó Sára, Hajduk Károly és Mácsai Pál keveredik különös sakkjátszmába az utolsó Magyarországról nyugatra induló vonat egyik kupéjában. A ravasz fordulatokkal teli Mesterjátszma forgatását a vonat díszletében látogattuk meg, ahol a rendezővel beszélgettünk a "színes film noir" készítéséről, Zweig művének honosításáról, és természetesen a sakkról is.
PODCAST
Filmhu podcast #36: Dér Asia és Haragonics Sára
Haragonics Sári és Dér Asia első egészestés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan válhat család két anyából és egy örökbefogadott kislányból a mai Magyarországon. “Nem propagandafilmet csináltunk” - szögezték le podcastunk legújabb adásában az Anyáim története rendezői, akik elmeséltek, milyen kihívásokkal járt egy erősen átpolitizált témában megtalálni az egyensúlyt, milyen volt együtt forgatni a párral és kislányukkal, mit gondolnak a szivárványcsaládok örökbefogadásának jelenlegi helyzetéről itthon, és hogy milyen reakciókra számítanak a héten az HBO GO-n debütáló film kapcsán.
Filmhu podcast #38: Szlávik Juli
Ő álmodta meg az erdőben bujkáló szabadságharcosok és a VAN főhősének öltözetét, Horvát Lili szerelmes agysebészét egy bőröndnyi ruhával készítette fel a meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Szlávik Juli jelmeztervezőt először mindig az ember érdekli, akit öltöztet, és csak utána foglalkozik a ruhával. Mit árult el a Felkészülés főhőséről a kabátja? Hogyan kell bánni egy 150 éves ruhával? Milyen hatással van a Netflix a kortárs divatra? Juli segítségével boldogan merülünk el a jelmezek világában, adásunk a cikk alján hallgatható.
Filmhu podcast #41: Visky Ábel
A Mesék a zárkából című dokumentumfilmtől összeszorul a szív, és visszahozza a hitet az emberiségben. Teszi ezt úgy, hogy menet közben változtatni kellett a naivan optimista eredeti koncepción: bár tényleg óriási ereje van a meséknek, de minden családot azért nem tud egyben tartani. Visky Ábellel változatos témákról beszélgettünk: szekrényhátú, jelmezbe öltöző rabokról, a börtönök sajátos világáról, vad tehénről, a keresztény hit megéléséről és szóba került a Richard Linklater-hatás is.
Filmhu podcast #43: Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra
A fiatal harmincasok kapunyitási pánikját első kézből ismerik, filmjüket saját és barátaik tapasztalatai ihlették. A legjobb dolgokon bőgni kell Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra közös forgatókönyvéből született, és az Inkubátor Programban valósult meg. Legújabb adásunkban visszaugrunk velük a kezdetekhez, elmesélik hogyan találkoztak és hogy miért fogtak bele a közös írásba. Kiderül miért nem tartják női filmnek az eredményt, mit válaszolt nekik Celine Dion a megkeresésükre, és azt is megosztják, mik valójában a legjobb dolgok, amiken bőgni kell.
Filmhu podcast #45: Kis Hajni
Tizenhárom évesen szponzorált gördeszkás akart lenni, diák Oscar-jelölt filmrendező lett belőle, szeptember végén pedig kijött a mozikban első nagyjátékfilmje, a Külön falka. Az számára a legnagyobb bók, amikor azt mondják a nézők, hogy a filmje gyógyító hatással volt rájuk. A rá irányult fokozott figyelem néha szorongatja kicsit, de mindig segít neki, ha leveszi a cipőjét. Rövidfilmjei és a mozifilmje készítése mellett a múltjára is kíváncsiak voltunk. Hogyan lett belőle egy tinisorozat szereplője? Miért árult hónapokon át gumicukorból készült ékszereket New Yorkban? Mesélt a castingolási szokásairól, a ketrecharc világában tett látogatásáról, de szóba jött a Scooter és Ford Fairlane is.
Idén pár hónap különbséggel két romkom plakátjáról is Ötvös András köszönt vissza: a Becsúszó szerelemben apaságra készülő fociultrát, a Nagykarácsonyban pedig tériszonyos tűzoltót alakít. Régi vágya teljesült: a szerep után a valóságban is tiszteletbeli tűzoltó lett. Ő az új magyar romantikus hős? Miért nagy áttörés a magyar filmtörténetben, hogy “krumplifejű a főhős”? Hogyan találta fel magát a Citadella tetején, vagy amikor valódi tűzzel kellett szembenéznie? És miért érdemes kikotorni a szemétből az Isteni műszak dvd-jét? Ezzel a beszélgetéssel kívánunk boldog karácsonyt minden kedves hallgatónknak!
ÖSSZEÁLLÍTÁSOK, ÉVFORDULÓK
50 éves a Szerelem - Mit jelent ma, a fiatal filmeseknek?
1971. január 21-én, 50 éve mutatták be a mozik Makk Károly Szerelem című filmjét. Kortalan szépsége és modern filmnyelve a fiatal generációnak ugyanúgy iránymutató, mint az idősebbnek. Az évforduló alkalmából arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatal filmesekre milyen hatással van Makk Károly alkotása. Egy filmrendező, egy operatőr, egy forgatókönyvíró, egy vágó, egy látványtervező, egy hangmester és egy producer mesél nekünk a Szerelemről.
Sodródó életek és titokzatos álarcok – Christian Petzold filmjei
Christian Petzold filmjeire ugyanolyan erős rajongással lehet rácsavarodni, mint amekkora megszállottsággal követi James Stewart Kim Novakot a Szédülésben. A kortárs német film talán legizgalmasabb alakja lebilincselő formai érzékenységgel keveri a thrillert és a melodrámát, történetei – azok végzetszerűsége miatt – nagy feszültséggel bírnak, és ahogy azt a leghíresebb munkájában, a Phoenix bárban is láthattuk, a rideg felszín nála misztikumot, titkokat és ritkán, de akkor katartikus erővel feltörő érzelmeket rejt. Az ősszel a magyar mozikba eljutott Hableány Petzold tizedik mozifilmje. Úgy éreztük, ez tökéletes alkalom ahhoz, hogy egy toplistával tisztelegjünk a rendező előtt azzal a nem titkolt szándékkal, hátha meghozzuk a kedvet az életmű felfedezéséhez.
Tíz éves a film, ami örökre darabokra törte a szívünket
Egy szerelmi történet akkor is szerelmi történet marad, ha a szereplők végül nem egymás mellett kötnek ki. Ezt a fájdalmas leckét tanította meg nekünk Derek Cianfrance, amikor elkészítette minden idők egyik legszebb és legszomorúbb filmjét, a Blue Valentine-t. 2011. augusztus 18-án mutatták be itthon a filmet, vagyis tíz éve semmisített meg minket Michelle Williams és Ryan Gosling szerelme, amit azóta se tudtunk kiheverni.
Amikor nagypapa még punk volt - 7 magyar punkfilm
Mozikba került az Eltörölni Frankot, ami egy punk srác személyes történetén keresztül mutatja be a politikai hatalom pszichés elnyomását és az egyén megsemmisítését. A filmet ugyan rendezője nem szánta punkfilmnek, a kíváncsiságunkat azonban felkelti annak kapcsán, hogy milyen volt testközelből a magyar punkszcéna. Bár játékfilmmel még adós a magyar filmművészet a témában, nem is gondolná az ember, hogy hány kiváló dokumentumfilm és még egy animáció is foglalkozik a korszakkal és meghatározó alakjaival, vagy inspirálódik a kicsattanó lendületükből. Hét magyar filmet ajánlunk punk témában.
Így emlékeznek pályatársai Jankovics Marcellra
2021. május 29-én elhunyt a magyar animációs szakma egyik legnagyobb alakja, Jankovics Marcell. Elsősorban rajzfilmrendezőként ismerte a világ, de azon kívüli munkássága is olyan gazdag, hogy a teljesség igényével felsorolni lehetetlen: volt grafikus és könyvillusztrátor, tanulmányai és könyvei jelentek meg művelődés- és művészettörténeti témákban, rajzolt képregényeket, és számos ismeretterjesztő filmet készített magyar szentekről. A rendező animációs pályatársait kérdeztük a hatásáról, a vele való viszonyukról és a közös emlékeikről.
A bicikli nálunk világnézet! – Bringák a magyar filmben
Balatonra karikázó szerelmes fiatalok, testet öltött angyalok, szenvtelen kábszernepperek, gyarló kisemberek, ambiciózus és sodródó diákok, tinédzser jegyszedők, lecsúszott apák és a bicikli. A Föld napja alkalmából megnéztük milyen szerepet adtak a magyar filmesek a kerékpároknak. Animációk, kisfilmek, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek és sorozatok közül is válogattunk, és még egy kisfilmpremiert is hoztunk!
Cadillacben a pokolba - 30 éves a Veszett világ
Nicolas Cage és Laura Dern Cadilac-kel robog a sárgaköves úton, de a Smaragdváros helyett egy önmagából kifordult, pokoli világ várja őket – szerelmük viszont még ennél is forróbban ég. 1991. május 17-én mutatták be a magyar mozikban David Lynch sötét, humoros és felkavaró tündérmeséjét, az Arany Pálma-nyertes Veszett a világot.
15 éve a Taxidermia döbbentett rá, hogy a pina körül forog a világ
2006. november 9-én mutatták be Pálfi György második nagyjátékfilmjét, a húsba vágóan szemérmetlen Taxidermiát, mely a mai napig egyedülálló a hazai filmtörténetben, de még a nemzetközi porondon is ínyencségnek számít.
KRITIKÁK
Vadság és báj elbűvölő elegye
Karcossága mellett is egyértelműen életigenlő családi drámával mutatkozott be Kis Hajni rendező az 55. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál East of the West nevű szekciójában. A Külön falka magával ragadó lendülettel mesél a börtönviselt apa és kislánya komplikált egymásra találásáról, még a Scootert is segítségül hívja, hogy aztán izlandi szintipoppal feleljen rá.
Egy vérben úszó, brutális videójáték az elmúlt év egyik legszebb filmje
Az elmúlt egy hónapot a pusztuló Seattle-ben, egy drámai bosszúhadjárattal töltöttük, zombikat és vérengző partizánokat öltünk, bujkáltunk és próbáltunk túlélni ebben a kegyetlen, reményvesztett világban. De mi köze ennek a filmhez? Sokkal több, mint elsőre gondolnánk: a videójáték, amiben mindezt átéltük, egy 30 órás, interaktív, intenzív moziélményhez hasonlít, amiből azóta se tértünk magunkhoz. Így lett számunkra az év egyik legjobb filmje a The Last of Us Part II.
Megtépázva gázolunk a mellbimbóból folyó olajban
Cadillac-kel szexelő fiatal nő és az eltűnt fia után vágyakozó, szteroidfüggő apa a főszereplői Julia Ducournau Arany Pálma-díjas Titán című filmjének, mellyel a francia rendező mindenkinél kiveri a biztosítékot – van, aki ezt élvezi, és van, aki kifut a teremből a bizarr és felkavaró jelenetek láttán.
Szabó Győző és Csernus harcából mi jövünk ki a legjobban
Heroinelvonóra jelentkező, egomániás színészt és egy öntörvényű pszichiátert állít ütközőpályára Herendi Gábor karcos drogdrámája, ami szakít a rendező eddigi sikerfilmjeinek könnyed stílusával. A járvány miatt egy évvel az eredetileg tervezett időpont után végre mozikban a Toxikoma, mi is megnéztük, mekkora küzdelem árán hozta le Szabó Győzőt Csernus doktor a szerről.
VENDÉGSZERZŐK CIKKEI
Nyolc irgalmatlanul hosszú évet vártam erre a filmre – Pieces of a Woman egy sorstárs szeméből (Bártfai Dia)
Nagyon vártam már, de egyben rettegtem is Mundruczó Kornél új filmjétől, amely egy fiatal pár újszülött gyermekének elvesztéséről, és az azt követő gyászidőszakról szól. Nem a fájóan őszinte képsoroktól féltem, sokkal inkább attól, hogy hatásvadász lesz. Mert ha egy témát társadalmi szinten nem „illik” feszegetni, akkor az arról szóló, tabudöntögető alkotás csak is szájbarágós lehet, nem?
Egy kicsit mindannyian Ötvös Csöpik vagyunk (Huber Zoltán)
Negyvenéves az egyik legsikeresebb akcióvígjátékunk. A Pogány Madonna töretlen népszerűségének titka, hogy az izgalmas krimi és a sűrű poénok mögött mégiscsak a magyar néplélek sajátosságai sejlenek fel. Tűz, Csucsu!
Gumiruhás vágytárgyak és szemérmetlen benzinpornó (Huber Zoltán)
A Holtpont és a koppintásaként emlegetett Halálos iramban tíz év különbséggel ugyanazon a napon, november 1-jén debütáltak a magyar mozikban. Bár a két film alaptörténete valóban rendkívül hasonló, abból teljesen eltérő dolgok születtek. Ha párhuzamba állítjuk őket, azt is láthatjuk, miért öregszenek mégis kiválóan. Amikor Keanu Reeves a levegőbe ereszti a tárat, helyettünk is ordít, Vin Diesel pedig elhitette velünk, elég a boldogsághoz a sült hús, a sör és a család szentháromsága.
"Tilos volt szépen kifesteni" – Pécsről adnak szárnyakat a Red Bull reklámjai (Pernecker Dávid)
Bizony, Pécsett készülnek a Red Bull ikonikus reklámjai, 1992 óta. A 14 fős, többnyire nőkből álló stábnál jártunk, akik eddig körülbelül 140 animációt készítettek az osztrák energiaital-mogulnak. Azt, hogy hány országban láthatók a hagyományos, kézzel rajzolt, másfél-két hónapig készülő rajzfilmjeik, nem tudják, de tippjük szerint valószínűleg az összesben.
A saját szabályaim szerint játszva tudok csak élni (Pernecker Dávid)
A 26 éves pécsi Helstáb Martin jelenleg életművének eddigi szakaszát zárja le a nagyjából fél évtizede készülő másfél órás filmjével, amiben összeérnek korábbi, rangos díjakkal jócskán elhalmozott animációs és élőszereplős rövidfilmjeinek konklúziói. Bámulatos káoszban üldögélve beszélgettünk az öntörvényű alkotóval műveiről, módszereiről, polipvadászatról, vécékről és macskanyúzásról.
Vonyítás a Holdra – A nyolcvanas évek tomboló reményvesztettsége (Babos Anna)
A Vágtázó halottkémek tombolása, a körmét festegető Méhes Marietta és a neonfénnyel megvilágított szószékről fojtott hangon prédikáló Bódy Gábor. A rendező utolsó nagyjátékfilmje, a Kutya éji dala generációk számára meghatározó alkotás, amit a Moszkva tér fiataljaihoz hasonlóan közösen érdemes nézni, hogy megvitassuk a benne foglalt állításokat és kérdéseket, megmutathassuk egymásnak a rejtett részleteket vagy éppen együtt nevessünk Bódy sajátos humorán.
Száguld, lobban, szikrázik – Leos Carax portréja (Babos Anna)
Elektromos kisülés, motoron hasító fiatalság. Leos Carax átütő energiái egyszerre idézik fel a francia új hullám vadságát és az amerikai musicalek zenés-táncos csillogását. Gazdag és semmihez sem hasonlítható világokat teremt, amiket aztán telezsúfol szerteágazó gondolataival, hogy végül meglepjen, ez a sokféleség milyen egyszerűen átélhető érzelmekhez vezet.
Felkészülés valami furcsára, avagy egy szokatlanul hosszú című cikk a szokatlanul hosszú filmcímekről (Zsigmond Géza)
Bekerült a Guinness Rekordok közé a Borat második része, röviden a Borat utólagos mozifilm, mivel egy 1965-os alkotást kiütve Sacha Baron Cohen vígjátéka lett a leghosszabb című Oscar-jelölt film. 110 karakterével ráadásul minden idők leghosszabb filmcímei közé is bekerült, megelőzve többek között Ben Affleck első komolyabb szárnypróbálgatását. De vajon melyik a leghosszabb magyar filmcím? Utánajártunk, illetve elmélkedtünk egy sort azon, miért tud jól elsülni, ha egy megjegyezhetetlenül hosszú, cirkalmas nevet adnak egy filmnek.