Október eleje óta vagyok Krakkóban, a második magyar hullám elől, a hasonló intenzitású lengyel hullám közepére sikerült megérkezni. A korlátozások Lengyelországot is hamar utolérték, bezártak a múzeumok, a mozik (az Erdély Mátyás által fényképezett The Nestet még pont sikerült elcsípni egy helyi moziban) – az amúgy turistákkal tömött ékszerdoboz-város szinte teljesen kiürült. Szerencsére a sűrű villamos- és buszhálózat segítségével, Budapesthez hasonlóan Krakkó belvárosától is mindössze 15 percet kell utazni, hogy zöldbe érkezzünk. 

Egy rövid villamosút elvezet a csodás Zakrzówek bányatóig, a helyi Normafához, a Las Wolski erdőbe vagy az öt krakkói “halom”, vagyis Kopiec egyikéhez is hamar el lehet jutni, ahol 360 fokos panoráma fogad. Kirándulóhelyek keresése közben jött szembe a Liban névre hallgató gránitbánya Krakkó déli részén, ahol a Schindler listájának munkatábori jelenetei készültek, és ahol a film számára felhúzott vastornyokat otthagyták az utókornak. Steven Spielberg filmje 1994-ben hét Oscar-díjat nyert, ezekből a legjobb látványnak járó szobrot Ewa Braun és Allan Starski vette át, utóbbi felelt A zongorista díszleteiért is.

Liam Neeson / Steven Spielberg: Schindler listája 

Spielberg és stábja 1993 márciusa és májusa között a legtöbb időt Krakkó és vonzáskörzetében töltötte, forgattak Auschwitz-Birkenau bejáratánál, majd egy pár hetet Izraelben is. Bár a krakkói zsidó gettó, a Podgórze egyike azoknak a negyedeknek, amit nem romboltak le a második világháborúban, a film városi jeleneteit mégsem itt, hanem a belváros szélén található Kazimierz-ben vették fel (ma a művész- és bulinegyed központja), ahol a zsidó lakosság túlnyomó része élt, még a háború kitörése előtt. Ezen jelenetek nagy része ma is tökéletesen beazonosítható kapualjakban, főtereken, belső udvarokban és utcarészeken készültek, Schindler filmbeli lakása és gyárának bejárata is épségben áll – utóbbi helyén ma egy történelmi- és egy modern művészeti múzeum van. 

A film fő helyszínét, a Plaszow munkatábort a nulláról építették fel a Liban bányában, pár száz méterre a tábor eredeti helyétől. Eredetileg a Liban területét is munkatáborként használták a németek, Spielberg és csapata a helyválasztással azoknak is emléket akart állítani, akik a bányában vesztették el az életüket. 

Kilátás a Goeth-villából

A bánya területén hatalmas munkálatokat végeztek: felhúzták az eredeti kapu pontos mását, 34 barakkot és műhelyt, a bánya tetején lévő hét vastornyot, Amon Goeth (Ralph Fiennes által játszott náci tiszt) villáját (aminek eredetije szintén áll még), istállókat építettek, emellett zsidó sírkövekből egy út is készült. Mára ebből a tornyok, a Goeth-villa váza és az út maradványai maradtak meg. A filmben látott tábor területét mára a természet visszafoglalta magának, a tornyok egy buja erdőrengeteg és mocsár tetején terülnek el, és egészen kalandos módon lehet eljutni hozzájuk. 

A bánya széléhez egy dombról kellett leereszkedni. Bár drótkerítéssel van körbekerítve, a rajta lévő hatalmas lyukak arról árulkodnak, hogy gyakran látogatják meg ezt a helyet. A torony már messziről látszik, az út a ‘bejárat’ utáni leereszkedés után felfelé vezet. A zsidó sírkövekkel kirakott út helyét a fenti képen, a kép alsó felében látható fekete oszlop sor jelzi. Közelről és a filmben így néz ki:

Útban a tornyok felé belefutottunk egy betonalapzatból kiemelkedő ház romjaiba. Bár az ablakok elhelyezéséből, és az avarból kilógó erkély maradványok alapján rögtön a filmben használt díszlet jutott eszünkbe, a Goeth-villa maradványaiból elvileg semmi nem maradt az alapokon és a körerkély kivehető formáján kívül. Ez talán valamelyik istálló épülete lehetett.

Innen öt perc volt felsétálni a bánya szélén magasló vastornyokig. Közben több, látszólag használatban lévő faraktár, és pár munkagép mellett is elhaladtunk, de senki se kötött belénk, más kirándulókkal és egy edző férfival is összefutottunk. Fent a tornyok nagy része a Goeth-villához hasonlóan szét van firkálva, néhány vaslemez ki lett szakítva, a középső torony lépcsőjére egy kis szobor is került. A legtöbbnek még egészen stabil a szerkezete, a lépcsők is bírták a súlyt, így fel lehetett mászni a felső szintre.

A hangulat fokozása érdekében néhány analóg fényképpel is sikerült megörökíteni a tornyokat:

Nem egyszerű most bármerre elutazni, de ha valaki mégis Krakkó felé járna, semmiképp se hagyja ki ezt a különös szellemvárost, ami egyszerre filmes zarándokhely és a lengyel zsidóság történelmének fontos helyszíne. Addig is, ezen az oldalon hihetetlen aprólékosan össze vannak válogatva a Schindler listájának forgatási helyszínei, és aki még ennél is többre vágyik, ebben a videóban jelenetenként végigkövetheti mindet:

 

Fotók: Schindler listája (operatőr: Janusz Kaminski), Szemes Botond, Pozsonyi Janka, Trip Points Krakow