INTERJÚ
Gyimesi Anna: Teherként tekinteni az anyaságra még mindig tabu
Az Affrikáta című rövidfilm főszereplője egy fogyatékkal élő gyermeket nevelő anya, aki a horvát tengerparton kerül morális dilemmába. Rendezője, Gyimesi Anna az orvosi pályát cserélte filmezésre, és mostanra nem csak fikcióban, hanem dokumentumfilmben is otthonosan mozog. Figyelme középpontjában a trauma különböző arcai, de főleg az 50 feletti nők és az anyaságot övező kibeszéletlen témák állnak. Anna az Affrikáta személyes hátteréről, Kováts Adéllal és a való életben is sérült színésznővel való közös munkáról mesélt nekünk vele készített interjúnkban, és felidézte, mivel sikerült emlékezetesen hangos reakciót kiváltania egy szerb filmfesztivál közönségéből, mielőtt díjat adtak át neki.
Hegyi Olivér: A rutin kinyírja a szabadságomat
Gyerekkora óta a zene és a rajz határozza meg a mindennapjait, a budaörsi animációs képzés első osztályában ismerkedett meg a rajzfilmkészítéssel, majd egyedi stílusa a MOME Anim-on érett be. Három évvel ezelőtt Holi néven rappelni kezdett, amivel egycsapásra hatalmas sikereket ért el, animációival számos fesztiválon megfordult, a Cinefesten, a KAFF-on és a Friss Húson is díjazták. Hegyi Olivérrel beszélgettünk alkotásról, csajozásról, meditációról, az élet értelméről és arról, hogy mit csinált egyedül hónapokig egy pozsonyi villában.
Pákozdi Ágnes: Nyugatra kellett mennem ahhoz, hogy másképp nézzek Keletre
Itthon a CineFesten volt látható a grúz-svájci Rigó, rigó, szederinda, az év egyik fesztiválszenzációja. Az operatőre magyar, aki inspiráló tudatossággal, a társadalmi kirekesztés ellen felszólaló filmekre koncentrálva, három különböző kontinensen építette fel magát, és mégis szinte teljesen ismeretlen a neve itthon. Miért lett elege a magyar forgatások esetenként macsó hangulatából? Miért jár vissza szívesen Grúziába, amikor nehéz ott tervezni és explicit szexjelenetet forgatni? És milyen az, amikor Mia Goth az éjszaka közepén kiborul? Életútinterjú Pákozdi Ágnessel, amiben egy kínai besúgó munkatárs, egy kirgiz rocksztár és Zsigmond Vilmos is feltűnik szereplőként.
Akik át akartak menni a falon – Berkes Juli és Reisz Gábor Velencében
Tizenöt percet kaptunk Velencében Berkes Julival és Reisz Gáborral a Magyarázat mindenre gálavetítése előtt, ami pont elég volt arra, hogy álmokról, rémálmokról, függetlenfilmezésröl beszélgessünk. A film a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Orizzonti versenyprogramjában szerepelt, ahol Horizontok szekcióban a legjobb filmnek választották, a magyar mozikba pedig október 5-től került.
Nanni Moretti: Amikor megtudtam, hogy Scorsese a Netflixnek forgat, fizikai fájdalmat éreztem
A magyar mozikban is látható volt az idén hetven esztendős Nanni Moretti friss filme. A Fényes jövő egy filmrendező küzdelmeit mutatja be, akinek legújabb, készülő filmje az 1956-os forradalom idején játszódik, és szó esik benne többek között arról is, hogy a magyarországi események hogyan hatottak az Olasz Kommunista Párt tagjaira. A főszerepet, szokásához híven, maga Moretti játssza, színésztársai között pedig ott van Anger Zsolt is. Hogyan érez a rendező az ‘56-os eseményekkel kapcsolatban, van-e áthallás a filmben az ukrán háborúra vonatkozóan, és milyen filmes tervei vannak még? Kerekasztal-interjúnk még a májusi premier idején készült, Cannes-ban.
Gazdag Gyula: Színházban és filmben a babona az egyetlen biztos pont
A magyar direct cinema meghatározó alakjaként vált ismertté Gazdag Gyula, aki a Kádár-rendszer abszurdját dokumentumfilmben és játékfilmben is képes megragadni. Filmjeinek nagy részét betiltották, a rendszerváltás után azonban világszerte vetítették, ennek köszönhetően jutott el a UCLA-re és a Sundance-re tanárként és mentorként. Gazdag Gyulával emlékezésről és emlékezetpolitikáról beszélgettünk, arról, hogy kik a leginspirálóbb rendezők a számára, hogy miért kötődik különösen Csepelhez és hogy milyen taktikával készül föl a forgatásokra.
Znamenák István: Mindegy, mi a szorítás, ha nem kapunk levegőt
Több mint négy évtizede játszik filmben és színházban, de azt mondja, hogy igazán meghatározó filmszerepe kettő volt az életében, az egyik a Megáll az idő Dinije, a másik a Magyarázat mindenre apafigurája. Reisz Gábor új filmjében a fiatal főhős apját, egy konzervatív beállítottságú építészt alakít, aki összetűzésbe kerül a fiát megbuktató liberális történelem tanárral. Znamenák Istvánnal törésvonalakról, érettségi emlékekről és a velencei bemutatóról beszélgettünk.
Krasznahorkai Ágnes: Hozzá kellett szoknom az intézményes tanrendhez
Halász Pétertől tanult színészetet, majd tíz évnyi kitérő után drámapedagógiával kezdett foglalkozni. Több kisebb filmes felbukkanás után egyszerre találta meg két nagyjátékfilm főszerepe is, ebből az egyik egészen a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválig elrepítette. Krasznahorkai Ágnes egy meghurcolt tanárnőt alakít az Elfogy a levegő című filmben, ennek kapcsán az erdélyi forgatásról, karakterének megrendíthetetlen visszafogottságáról és a félelem uralta kisközösségekről is beszélgettünk.
A kosztümnek lelke van – Interjú Szakács Györgyi jelmeztervezővel
Úgy látja, sorsszerű volt, hogy jelmeztervező lett belőle. Szenvedélyesen érdeklik a régi korok és viseletek, hatalmas gyűjteménye van ruhákból - akár olyan darabokat is találhatunk a jelmezraktárában, amit soha senkire nem fog ráadni -, és ha meglát egy különleges anyagot, azonnal megveszi. A Semmelweis apropóján kerestük fel Szakács Györgyit, aki anyaszínházában, a Katona egyik női öltözőjében mesélt nekünk az Ecserin szerzett kincsekről, a filmes és a színházi jelmez különbségéről, hirtelen jött filmes felkérésekről, Cate Blanchett gardróbjáról, személyes kötődésekről, a ruha igazságáról, és arról, hogy milyen volt Ralph Fiennest öltöztetni.
KRITIKA
Ötven éve született a magyar film legmerészebb Petőfije
A hetvenes évek fiataljai az Illés zenéjére, közösen képzelik el milyen lehetett Petőfi karaktere, a forradalom lendülete. A ma 50 éve bemutatott Petőfi ‘73 Godard, Rivette, és Jancsó filmjeit idézi, Kardos Ferenc alkotása mégis minden ízében egyedi mestermű, melyet a magyar költő születésének 150. évfordulójára készített. Ahogy ő maga fogalmazott, „forradalmi passiójáték”, olyan megemlékezés, amelyhez a magyar film azóta sem tudott felnőni.
Botrányhős karmester teszi még nagyobb legendává Cate Blanchettet
Lydia Tár valószínűleg az első hatalmi pozícióban lévő nő egy metoo-sztori másik oldalán, mindenevő predátor, aki férfi tanítványát verbálisan, a ranglétrán alatta lévő nőket pedig szexuálisan is zaklatja. A Todd Field által neki írt szerepben Cate Blanchett összegzi a neurotikus, rideg, bajba jutott figurákról szerzett tapasztalatait.
Csodás mese, amiben egy manipulatív, kanos ragadozónak köszönhetjük a létünket
Gauder Áron és Bereményi Géza indián mesékből gyúrta össze a világ és az ember eposzi teremtéstörténetét, amiben egy imádnivalóan alattomos kojot terelgeti az első emberpárt az útján. Kritikánk a Kojot négy lelke című animációs filmről.
Dalok arról, hogy a szerelemhez elég egy ember is
Horvát Lili kezei alatt egy izgalmas, kísérletező játszótérré változik az Átrium színpada, ahol egy filmvászon, a Danubia Zenekar, Schumann romantikus dalai, egy kék kanapé, valamint Szemenyei János és Wrochna Fanni is helyet kapnak. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre rendezője sikeresen keresztezi a színházat a filmmel, egy megvalósulatlan szerelmi történet belső folyamatait kutatja, és közben egy rá jellemző, hipnotikus, álomszerű világba vezet el minket.
Hollókőn forgatott gótikus horrorra csodálkozik rá a világ
Gyönyörűen felújított angol nyelvű Blu-ray kiadást kapott a Magyarországon forgatott Laurin című német horrorfilm, aminek következtében a nemzetközi kritikusok is elkezdték felfedezni maguknak az eddig csak a hazájában kultfilmnek számító alkotást. A film nem csak azért érdekes, mert Szinetár Dóra egy látomásoktól gyötört kislányt, Eperjes Károly pedig egy gyerekgyilkost alakít benne, hanem mert erős, gótikus atmoszférába burkolja a magyar vidéket. Az új kiadás extrái között a színészek és Jancsó Nyika operatőr mesél a készítéséről, a filmben szintén szereplő Tóth Barnabással pedig külön is beszélgettünk.
Példaképünk, a tulajdonságok nélküli Barbie
A halál gondolatával megküzdeni mindannyiunk számára nehéz feladat, hát még egy Barbie-nak, akinek az eddigi élete maga volt a zavartalan tökéletesség. Greta Gerwig legújabb filmjében a nőideál megtestesítőjévé vált Barbie figurát állítja a valóság kihívása elé, hogy kritikát fogalmazzon meg a patriarchátusról és a Mattel működéséről. Csak valahol félúton célt téveszt és belegabalyodik az értelmetlen nosztalgiázásba és a címszavakra redukált feminizmusba.
Tokió közvécéi felett az ég
Bármelyik japán rendező büszke lehetne egy olyan tokiói városszimfóniára, mint amilyen a Tökéletes napok. Wim Wenders minimalista, életigenlő és szívmelengető új filmje egy rokonszenves takarító mindennapjain keresztül, a nyilvános vécék perspektívájából fest portrét a japán fővárosról, miközben mély empátiával fordul a társadalom számkivetettjei felé.
Lélekvándorlással így még nem csábítottak
A kanadai-koreai, de már New Yorkban élő Celine Song első filmje tipikusan olyan, amiről az ember irracionálisan úgy érzi, személyesen neki készítették. A szokásos frázisokon túl azonban meglepően nehéz röviden körbe írni, miért is olyan erőteljes ez a szerelmi háromszög, ahol a boldog házasság valójában nem is áll szemben egy otthagyott sors halvány lehetőségével. Az Előző életek gyorsan magához húz, könnyedén elbűvöl és keserédes önreflexióra késztet.
Scorsese mérget csepegtet a szemünkbe
A Megfojtott virágok súlyos film árulásról, bukásról, egy megnyomorított közösségről és egy egész ország megkésett önvizsgálatáról. Nem érdemes félni a három és fél órás játékidőtől, sokadik mesterművével jelentkezett Martin Scorsese. Lily Gladstone pedig egyenrangú partnere a két nagyvadnak, DiCapriónak és De Nirónak.
Ridley Scott hülyét csinált Napóleonból
Ígéretesen hangzott a Joaquin Phoenix és Ridley Scott nevével fémjelzett nagyszabású történelmi film a 18-19. század talán legnagyobb hatású alakjáról, főleg, hogy a rendezőnek elvitathatatlan érdemei vannak ebben a műfajban, gondoljunk csak a Gladiátorra vagy a Mennyei királyságra. Sajnos a 2023-as Napóleon sokkal inkább a kritikusok félelmeit igazolta: történelmileg egyáltalán nem hiteles, cserébe nem is túl szórakoztató.
Mijazaki utolsó filmje az első, ami róla szól
Mijazaki tíz évvel utolsónak mondott filmje után visszatért, hogy először és utoljára meséljen saját magáról. Egy fiatal fiú, Mahito képében merészkedik át minden eddigi világ bölcsőjébe, a halottak és a még meg nem születettek hátborzongató, de csodás birodalmába, hogy mesét mondjon nekünk a barátságról, az életről, és az alkotás építő és pusztító erejéről.
Olyan ez a film, mint egy ünnepi vacsora
A világ leghíresebb csokigyárosának bőrébe Gene Wilder és Johnny Depp után most Timothée Chalamet is belebújt, hogy a Harry Potter és a Paddington-filmek alkotóival összefogva mutassák be a karakter előtörténetét és egy új olvasatot adjanak neki. Ugyan a kelleténél jóval több cukormáz és egy helyenként kidolgozatlan forgatókönyv nehezedik a végeredményre, a Wonka így is az év egyik legjobb családi filmje, ami szerethető hőseivel, lenyűgöző látványvilágával és olykor meglepően kreatív eszközeivel ragyogó atmoszférát teremt, ami képes megemelni a karácsonyi készülődés hangulatát. Már ha engedjük neki.
PODCAST
DokuCast #3: Operatőrök a dokumentumfilmben
Dokumentumfilmek vizsgálatakor méltatlanul kevés szó esik az operatőrök jelenlétéről, pedig ők a kezdetektől ott vannak a rendező oldalán, együtt ássák bele magukat egy-egy témába és építik ki a bizalmat a szereplőkkel. Nagyon izgalmas és felelősségteljes feladat az övék, hiszen a kamerájukkal nem fiktív, hanem valódi embereket mutatnak be. Három, dokumentumfilmezésben tapasztalt operatőrrel, Domokos Balázzsal, Nagy Zágonnal és Bántó Csabával beszélgetünk a bizalom kialakításáról, a történet megtalálásáról, a műfaj etikai és technikai nehézségeiről.
Filmhu podcast #69: Gauder Áron
Mit tanulhat ma a közép-európai ember az amerikai őslakosoktól? Egy egész világlátást, ami akár a jövőnk kulcsa is lehet – legalábbis Gauder Áron animációs rendező szerint. Érdemes végre elfogadnunk, hogy nem a teremtés koronái vagyunk, hanem egyenlő rangú tagjai az élővilágnak. Egy fontos algériai kitérő után Cseh Tamás vezette be az indiánozásba, járt naptáncon Amerikában, ahol ő segített felállítani a tipit a helyieknek, majd nyolc éven át dolgozott az indián teremtéstörténetet elmesélő Kojot négy lelke című nagyjátékfilmjén. Megtudtuk, miért fontos, hogy legyen egy szélhámos karakter a teremtésben, és miért lehet gond a meztelenség a forgalmazásban. Mesélt arról, hogyan talált rá a szerelem Izlandon, élvezik-e a gyerekei az indiánosdit, és hogy fél-e a haláltól. Ha meghallgatod, még az is lehet, hogy te is indián akarsz lenni.
Filmhu podcast #74: Reisz Gábor
Karrierje eddigi legjelentősebb díját vette át Reisz Gábor, amikor a Magyarázat mindenre című munkáját a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Horizontok szekciójában a legjobb filmnek választották. A Filmhu podcast vendégeként zokogással egybekötött örömünneplésről, mindenféle szorongásról, kettészakadt országról és mosómedvéről beszélgetett velünk, van egy üzenete Orbán Viktor számára, és arról is szó esett, hogyan segített neki a harmadik nagyjátékfilmje, az emelkedett hangulatú forgatás feldolgozni a családi és szakmai veszteségeket.
Filmhu podcast #76: Tóth Barnabás
Harmadik nagyjátékfilmjét mutatta be Tóth Barnabás, az Akik maradtak rendezője, aki eredetileg gyerekszínészként indult, majd a rendező szak mellett a producer szakot is végzett. A Mesterjátszma 1956-ban játszódó pszichothriller, a rendező a történelmi eseményhez és a zsánerhez való kötődéseiről, valamint számos filmtervéről is mesél podcastunkban.
Filmhu podcast #79: Szacsvay László és Kizlinger Lilla
Haverság vibe, generációs különbségek, közös éneklés és buli az idősek otthonában. December közepén megérkezett a mozikba a Valami madarak, ami egy nyugdíjas otthonból elszökni próbáló idős úr és egy kamasz közmunkás váratlan barátságáról szól. Podcastunkban a film furcsa párosával, Szacsvay Lászlóval és Kizlinger Lillával beszélgetünk.
RIPORT
Veszélyben az Inkubátor, három nyertes film mégsem készülhet el
Az elsőfilmesek bemutatkozását segítő Inkubátor Program nyolc éves fennállása alatt először hoztak ilyen döntést. Hiába került be az öt nyertes közé az Anyám, a szörny, a Könnyű Álom és A gondozó című filmterv, a Filmintézet döntőbizottságai úgy határoztak, nem kerülhetnek gyártásba. A döntés bizonytalanságot szült, hosszabb távon a legjobb magyar filmes program kiüresedését is eredményezheti. Berényi Andor rendezővel és Petrovits Genovéva producerrel beszéltünk a fejlesztés menetéről, a döntés hátteréről és az indoklásról.
ÖSSZEÁLLÍTÁS
„Méghozzá tiszteletreméltó buzgalommal” – A Sátántangó hat és feledszer
Ha egy hét és fél órás film jó, akkor nagyon jó, hiszen annak kellenie, hogy egyáltalán végig lehessen nézni. De miért nézzük meg újra és újra a Sátántangót? Miért akarja megnézni valaki LSD-n? Akik nem alszanak el rajta, miért nem? Az kevés, hogy azért, mert jó.
A 40 éves Emily Blunt 10 legjobb filmje
Gyerekként dadogott, ha megkérdezték a nevét, nem merte kimondani, végül a színészet jelentett megoldást a beszédhibára. Meryl Streep divatőrült aszisztenseként ismerte meg a világ, amikor Fekete Özvegyet castingolták, kis híján béklyót kötött rá a Marvel. Szimpatikus módon válogat a forgatókönyek között, vonzza az ismeretlen, így a legváltozatosabb műfajokban és szerepekben tűnik fel. Ha kedve úgy hozza, egy édesnégyes tagjaként viaskodik az érzelmeivel, máskor emberi maradványokat takarít Amy Adams mellett, de arra is képes, hogy szuperkatonaként önt lelket a nyámnyila Tom Cruise-ba. Western, romantikus sci-fi vagy éppen politikai thriller, sokoldalúsága nem ismer határokat, Hollywood egyik legnagyszerűbb színésznőjét köszöntjük a születésnapján.
Erről többé egy szót sem! – Így csinált csodát egy román film
Az év elején Magyarországra is megérkezett Cristian Mungiu R.M.N. című, legújabb filmje. A román rendező neve a 4 hónap, 3 hét, 2 nap óta cseng ismerősen a mozikedvelőknek. A 2007-es cannes-i fesztiválon Arany Pálmával kitüntetett alkotás fenekestül forgatta fel a nemzetközi filmes világot, újraértelmezte az abortuszfilm fogalmát, világszinten is felismerhető arcot és formát adott a román új hullámnak, több mint 40 elismerésével a román filmtörténet legtöbbet díjazott darabja lett. De tényleg olyan nagy szám ez a film?
A 40 éves Adam Driver 10 legjobb filmje
A katonaságot színészetre cserélő Driver ízlése egészen bámulatos: a Coen tesóktól Scorsesén át Baumbachig a legnagyszerűbb rendezők egész sorához szegődött el játszani. És nem csak szerepet tud jól választani, sokoldalú tehetségével is kimagaslik kollégái közül. Van úgy, hogy tombol és őrjöng, valósággal szikrát vet a vásznon, máskor mélységesen megríkat és saját párkapcsolati válságainkra emlékeztet, illetve ha az a feladat, harmóniát is úgy tud sugározni, hogy legszívesebben együtt lassulnánk le vele. A karrierjével kapcsolatban egyetlen kérdés merül csak fel: hová lehet ezt még fokozni? Születésnapja alkalmából összeszedtük a tíz legjobb filmjét, és elmondhatjuk, hogy nagy öröm volt ezen a listán dolgozni.
PORTRÉ
Egy önfejű filmes mágus – Karel Zeman varázslatos világa
Karel Zeman nevére nem sokan kapják fel a fejüket mostanában, pedig néhány évtizeddel ezelőtt nem volt olyan gyerek, aki ne ismerte volna a filmjeit. A Budapesti Klasszikus Film Maraton idén három legnépszerűbb filmjével és egy róla készült dokumentumfilmmel tisztelgett a cseh animáció kiemelkedő alakja előtt. Nem véletlenül nevezik Georges Méliès örökösének, nagy hatással volt Terry Gilliamre vagy Tim Burtonre is, és azon kevés rendezők közé tartozik, akiknek saját múzeuma van.
„Ez tiszta anarchia!” – pillanatképek Sára Sándor életművéből
„Emlékszem, hosszú évekkel ezelőtt feljött vidékről egy fiatalember, egy hallatlanul érdekes fotósorozattal. Álomszép dolgokat csinált. Úgy hívták: Sára Sándor.” Így emlékezett vissza Sára felvételijére mestere, Illés György. A fényképészetben gyökerező pontos, szigorú kompozíciók mellett társadalmi érzékenysége, illetve a történelmi-morális témaválasztás egy életen át meghatározta művészetét. Emlékezetes filmekben nyújtott operatőri munkáival, dokumentum-, és játékfilmrendezéseivel, valamint fotóival egy fél évszázadon átívelő, nagyszabású és sokszínű életművet hagyott hátra. November 28-án lett volna 90 éves.
