A 2013-as interjúdömpingbe rendhagyó módon két tavaly decemberi is belecsúszik. Mészáros Bélát, a Nejem, nőm, csajom című film egyik szereplőjét a sajtóvetítés után kaptuk el. Hogy javítana-e a produkcióján, miután látta a filmet? „Az az igazság, hogy mindenképpen le kell fogynom, el kell kezdenem januárban tényleg.” Egy másik szereplőt, Lovas Rozit arról kérdeztük, honnan merített inspirációt a szerephez. „Elsősorban nyilván magamból, hogy én hogy reagálnék, de azt hiszem, távol áll tőlem, hogy belerángassanak valami olyanba, amit nem akarok, ráadásul kiakadtam volna már az elején, hogy ha négyesben akar a párom egy éjszakát eltölteni, akkor miről beszélünk, miért akarunk egyáltalán összeházasodni.”
Mészáros Béla és Lovas Rozi a Nejem, nőm, csajomban
Kiderült, hogy Madarász Isti szívesen lenne a magyar Soderberg, és az is, hogy folyamatosan Ridley Scottot akart játszani - helikopteres mentéssel meg vízben sodródó döglött állatokkal. „Marci, Nóri és én négy hónap alatt négyzetkilométerenként fésültük át a vidéket a Kiskunságtól a Hajdúságig. Kis zsákfalvakba mentünk be, a kocsmában megkérdeztük, hogy van-e tanya a környéken, és amerre mutatták, arra indultunk tovább. Az összes vidéki helyszínt így találtuk meg.” – mesélt a Viharsarok forgatásáról Császi Ádám. Mécs Mónika producer szerint szakmájához rengeteg női tulajdonság kell, Prikler Mátyás pedig nem ijedt meg a kemény szavaktól. „A magyar film helyzetéről azt gondolom, mint az egész országról. Szerintem nagyon sok minden lett feleslegesen, ócskán és bután elrontva.”
Prikler Mátyás ebbel
„Elnézést kérek azoktól, akik esetleg várták a többi részt (ha van ilyen), de a képregény folytatását nem tervezem egyelőre. De mit szólnátok egy filmhez?” – kérdezte májusban A hívó című képregény és kisfilm szerzője és rendezője, Odegnál Róbert. Nagy Dénest, a Cannes-t megjárt Lágy eső rendezőjét például a filmjét ihlető novella szerzőjéről, Tar Sándorról kérdeztük. „Tar Sándor mindig nagyon érdekelt. Filmes szempontból a kedvenc íróm, akinek a művei erőteljesen filmre kívánkoznak, azért is, mert érzelmileg nagyon megindítóak. Nem filozofálnak, nem körülírnak, hanem nagyon egyenes történeteket mesélnek el, és ezek jól működnek filmen is.” Taschler Andreától például arra vártuk a választ, hogyan lehet jó low budget filmet csinálni „Mindig célravezető, ha kiteregeted őszintén a kártyáidat, a stábtól elkezdve a szolgáltatókon keresztül a finanszírozókig mindenkinek, hogy mennyi a keret, mennyibe kell beleférnie a megvalósításnak, és ez eddig nekem mindig sikerült.”
Taschler Andrea és Réti Petó a Gambler forgatásán
Vácz Péter, a nagysikerű Nyuszi és őz rendezője egy igazi „matatós” filmes. „Amikor elém kerül akár egy dugóhúzó, vagy egy kézzelfoghatóbb báb, elkezdi izgatni a fantáziámat, hogy milyen lenne a személyisége, hogyan beszélne, vagy viselkedne, ha életre kelne. Amikor pedig elkezdem animálni, a kezem érintése folytán tényleg elkezd önálló életre kelni, nem csak a monitoron, hanem mintha a valóságban is érző, gondolkodó lénnyé válna.” Hogy mit csinál egy filmelőkészítő szoftver filmes szakértője? Kiderül Fülöp Péterrel készített interjúnkból. „Csak úgy hívták a mi stábunkat, hogy a "bugyisok" – árult el kulisszatitkokat Nedeczky Dóra, Cristina Grosannal közös kisfilmjük, a Vakáció a tengerparton forgatásáról. Grosant nem zavarja, ha női filmesként emlegetik, sőt! „Nehéz meghatározni, pontosan milyen elemekből áll össze úgy egy film, hogy női filmnek tekintsék, de szerintem van ilyen, és három filmről biztosan merem állítani, hogy nagyon női filmek. Ezek pedig Sofia Coppola Lost in Translation, Urszula Antoniak Nothing Personal és Claudia Llosa The Milk of Sorrow című alkotásai. Nemrég egy pályázatra raktam össze a filmográfiámat, és ekkor eszméltem rá, hogy mindig női történetekkel foglalkozom. Valójában örülök neki, ha ezt mások is így látják. ”
Cristina Grosan és Nedeczky Dóra
Az Isteni műszak rendezőjét, Bodzsár Márkot például a témaválasztásról faggattuk. Nem pont erre a válaszra számítottunk. „Félek a haláltól és a betegségektől, ráadásul próbálok másoknak legkevésbé fájdalmat okozni - főleg fizikailag. Szerintem pont ezek miatt a félelmek miatt kezdtem foglalkozni éppen ezzel a témával. Talán emiatt alakult úgy, hogy a főhős nem csak mentős, de háborús menekült is. Ugyanis ezek a témák mind dolgoznak a tudatalattimban, ezek miatt vagyok rossz alvó, annak ellenére, hogy az erőszakos cselekedetek nem jellemeznek engem. Talán pont ezért is vonzódom az ilyen témájú könyvekhez, filmekhez, festményekhez.” A rövid időre Budapestre látogató Antal Nimródot is kikérdeztük – magyar filmekről, Ambrus Atilláról, humorról.”Én szeretnék egyszer egy humoros filmet is elkészíteni, mert nem mindig rossz ám a kedvem. Akik tudják, hogy milyen volt a gyerekkorom, azok talán nem csodálkoznak a sötéthez való vonzódásomon. Persze, vannak sokkal nehezebb gyereksorsok is, de az enyém semmiképpen sem volt az átlag. Amúgy jámbor ember vagyok alapjáraton, de ennek ellenére szeretem az erőszakkal operáló zsánereket, a horrort, a thrillert, de persze itt is az a lényeg, hogy hogyan nyúl a készítő az erőszakhoz. Horror és horror között is óriási lehet a különbség; engem a The Host című film egyáltalán nem érdekel, de a Ragyogást máig a legnagyobb filmnek tartom ebben a műfajban.”
Antal Nimród hazalátogatott Magyarországra
Több új sorozatot is indítottunk, a Rövidekről röviden címűben például a kisfilmes rendezőket állítottunk reflektorfénybe. Dési András Gyöggyel és Móray Gáborral a Búcsúról beszélgettünk. Dombrovszky Lindát A hetvenesről kérdeztük, Fazekas Pétert pedig forradalmi hangulatban faggattuk Szabadság különjárat című tévéfilmjéről. Széphelyi Júlia Incella kenyérért megy című abszurd filmjéről, Madarász Isti pedig A legyőzhetetlenekről mesélt nekünk. Mátyássy Áronnál Berosált a rezesbanda, Pápai Picihez pedig a Hátsó lépcsőn surrantunk be. Bocs!, kérte Szirmai Márton, Szeiler Péter pedig feltette az örök kérdést, És ezt így hogy?
Pápai Pici a Hátsó lépcső forgatásán
Szakmai körképünkben elsőként Petrányi Viktóriát kérdeztük arról, hogy milyen 2013-ban magyar producernek lenni.” Az sajnos nem igaz Európában sem, hogy bármerre nyúlunk, tehetséget találunk, hogy minden producer asztalán van tíz jó könyv; ez egy illuzió. A tehetséget el kell érni, meg kell találni, ami elképesztően nehéz és összetett kérdés más országokban is. Könnyű hibázni ebben.” Pusztai Ferenc producer szerint nincsenek csodák. „Több probléma felgyülemlett az elmúlt időszakban, amit meg kell oldani, mert most jönnek majd újból a magyar filmek. Az, hogy több pénz jut támogatásból a marketingre, csak felületi kezelés, ettől varázsütésre nem lesz több nézője a filmeknek, de még csak attól sem, ha esetleg jobb filmek készülnek. Mert általános fogyasztói mentalitás, hogy egy termék választásánál nem a magyar áruk jelentik a vásárlók preferenciáját. Ha fizetni kell valamiért, akkor a magyar ember inkább a külföldi terméket választja. Ha ingyen hozzájuthat, akkor érdekli a magyar film, de ha fizetni kell érte, akkor inkább mást választ.” Homonnay Gábor Emmy-díjas jelmezkivitelezővel például a külföldi és a magyar forgatások különbségéről beszélgettünk. „Nem hasonlítható össze a kétfajta gondolkodás. Magyar filmet forgatni sokkal közvetlenebb munka, hiszen a stáb is kisebb, így sokkal barátságosabb a légkör. A külföldi mozik készítése közben viszont nagyon sokat tanultam.”
Pusztai Ferenc és Csortos Szabó Sándor a Víkend producerei
Staféta című új rovatunkban színészeket bombáztunk kérdésekkel, a kedvenc filmes szállóigétől a guily pleasure filmekig. A stafétát Szabó Simon a felvételen különösen jókedvű Simon Kornélnak adta tovább. Tőle Lengyel Tamáshoz kerül, aki első női versenyzőként Trokán Nórát szólította meg. Bónuszként Antal Nimródot is szembesítettük állandó kérdéseinkkel.
Idén a külföldi filmesek sem úszták meg nélkülünk. Billy Connollyt (Az ember, aki beperelte Istent, a Botrány a birodalomban, a Dupla vagy minden, A nagy ember, az X-Akták – Hinni akarok és A hobbit sztárja - a szerk.) a Londoni Filmfesztiválon értük utol. Chioke Nassorral filmrendezővel a Titanicon, Oliver Assayas-szal a Frankofón Filmnapokon, Ulrich Seidllel a Szemrevalón találkoztunk. Udo Kiert többek között a Nimfomániásról kérdeztük, Michael Haneke állandó operatőrét, Christian Bergert pedig A nagy füzetről.
Ez volt az év a diktafon másik oldaláról, jövőre folytatása következik!
