A kedélyeskedés után a rövidfilmes és elsőfilmes díjak átadása következett. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Medvét a Tant qu'il nous reste des fusils à pompe (Amíg megmaradnak a lőfegyverek) című, hagyományos történetmesélési eszközökkel dolgozó, sejtelmes és olykor nyomasztó hangulatú játékfilm kapta, amelyben a testvéri szeretet, a veszteség feldolgozása és az önzetlenség játszottak központi szerepet. A zsűri egy experimentalista kevert műfajú kisfilmet is jutalmazott: a Laborat című animáció/werkfilm/dokumentumfilm-mixben egy onkológiai kutatóközpontban végeznek állatkísérleteket. A felkavaró és nehezen nézhető film kikészítette a közönséget: sokan eltakarták a szemüket és az élveboncolásos részeknél többen hangosan felkiáltottak, néhányan ki is mentek. A sokkoló alkotás Ezüst Medvét érdemelt. A Berlinale rövidfilmes programjáról, a Berlinale Shortsról a magyar alapítású Daazo.com rövidfilmes magazinjának, a World of Shorts berlini számának online kiadásából (nézd meg itt) tudhatunk meg többet: a díjnyertes kisfilmek alkotói is küldtek például rajzot a Mapping your Mind rovatba, amelyben a rendezők rajzzal mesélnek filmjükről.
A legjobb első film a spanyol Güeros lett: egy rendhagyó, fekete-fehér road movie/komédia, amely a francia újhullám előtt tiszteleg. Rendezője, Alonso Ruizpalacios egy legolandos jegy hátára firkantott jegyzetekből olvasta fel köszönő beszédét – izgatottságából látszott, hogy elsőfilmesként még nem volt sok ilyen helyzethez szerencséje.
Ezután következtek a nagyjátékfilmes versenyprogram díjai, amelyekről a James Schamus vezette nemzetközi zsűri döntött. A zsűritagok Barbara Broccoli producer, Trine Dyrholm, Mitra Farahani, Greta Gerwig színésznők, Michel Gondry filmrendező és Tony Leung és Christoph Waltz színészek voltak. Az idei legjobb színész és legjobb színésznő egyaránt a Távol-Keletről érkezett: Liao Fan a Bai Ri Yan Huo (Fekete szén, vékony jég) című kínai és Haru Kuroki a Chiisai Ouchi (A kis ház) című japán filmben nyújtott alakításáért kapta meg az ezüst medvét. A kiemelkedő művészi teljesítményért ítélt díjat is kínai operatőr kapta: Zeng Jian a Tui Na (Vak masszázs) című film fényképezéséért.
Az Alfred Bauer díjat, amelyet annak a nagyjátékfilmnek ítélnek, ami új művészi perspektívákat nyit meg, Alain Resnais Aimer, boire et chanter (Riley élete) című munkája kapta (olvass róla többet itt), amelyben a színház és a film elemei keverednek. A idős mester távollétében producere, Jean-Louis Livi és színésze, André Dussollier vették át a szobrot, és elmondták, hogy valóban ez Alain Resnais munkásságának tökéletes definíciója: 92 évesen is képes új perspektívákat nyitni, ő az innováció világbajnoka.
Alain Resnais: Riley élete
A legjobb forgatókönyvért járó szobrot a vallási fanatizmusról szóló, felkavaró Kreuzweg (Keresztút) íróinak, Anna és Dietrich Brüggemann-nak ítélték. A német testvérpár egymás mondatait befejezve elmondta, hogy ez csak a kezdet, rengeteg filmet terveznek még készíteni, és bár biztosan nem mindegyik lesz ilyen sikeres, remélik, hogy jönnek még Berlinbe.
A legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét, nem meglepő módon, Richard Linklater kapta a Boyhoodért, ami valóban kivételes és újító alkotás. 12 éven át forgatták, a szemünk láttára nőnek fel bennük a gyerekszereplők, és az apró, távolról sem drámai események pontos és érzékeny ábrázolásával tökéletesen jellemzi egész korunkat és mutatja be egy gyermek felnőtté válásának történetét. Linklater módosította a díj definícióját: szerinte ez az elismerés az egész csapatnak jár, nem csak a rendezőnek.
A nemzetközi zsűri, középen Christoph Waltz, Greta Gerwing és James Schamus
Wes Andersont a Grand Budapest Hotelért díjazták: a zsűri nagydíját kapta. Üzenetét Greta Gerwig olvasta fel - ami a színésznő szerint rendben is volt így, mert úgyis gyakran összekeverik őket. Anderson azt üzente, hogy különösen fontos számára ez az elismerés: kapott már Leoncino Piccolót (Kis Oroszlán - a gyerekzsűri díja) Velencében, és Palme de Chocolat-t Cannes-ban, amit azóta sem evett meg - de ez az első rendes méretű és fémből készült díja, amiért nagyon hálás a Berlinalénak.
A legjobb film, az Arany Medve tulajdonosa a kínai Diao Yinan lett: Bai Ri Yan Huo (Fekete szén, vékony jég) című hátborzongató thrillerjéért vehette át a díjat. Az Észak-Kínában, 1999-ben játszódó filmben egy darabolós gyilkos után nyomoznak. Mikor a nyomozásban résztvevő három rendőr közül kettőt meggyilkolnak, harmadik társukat, Zhang Zilit felfüggesztik a szolgálatból. Biztonsági őrként helyezkedik el, de a maga szakállára tovább folytatja a nyomozást. Rátalál egy rejtélyes lányra, akihez valamilyen módon minden áldozatnak köze volt, és lassacskán, akarata ellenére belészeret. Egy napon rettenetes felfedezést tesz: ezután már a saját életéért kell küzdenie. A film noirt idéző thriller hangulatos fényképezésével és az exrendőr és a femme fatale kapcsolatát bemutató történetével a műfaj nagy klasszikusait idézi.
Liao Fan színész és Diao Yinan rendező
Magyar sikerről is beszámolhatunk a Berlinalén: míg díjat egy magyar alkotás sem hozott el, a közönség és a kritika egyaránt nagyon kedvelte Bucsi Réka Symphony Nr. 42 című animációs rövidfilmjét és Császi Ádám Viharsarok című nagyjátékfilmjét is elismeréssel fogadták (a fesztivál előtt készült interjúnk a rendezővel itt). A Generation Kplus programba beválogatott el című filmet, amelyet a BKF Művészeti Karának friss diplomása, Ferge Roland rendezett, elismerő oklevéllel tüntette ki a filmfesztivál nemzetközi zsűrije (interjúnk Bucsi Rékával és Ferge Rolanddal itt). Az el a kivándorlásról szóló, fekete-fehér rövidfilm, és a zsűri szerint „elegáns és formanyelvében művészi látomás, a film határain túli jelentéssel bíró, vizuális költemény”.
