2014 legvégén, december 30-án hunyt el Erkel András animációs és zenei producer, mindössze 55 éves volt. Dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, igazgatója, majd vezérigazgatója volt a Varga Stúdiónak, haláláig saját cégét, a Studio Baestarts-ot is vezette. Nemzetközi karrierje 1990-ben indult, a Simpson család rajzfilm egyik videoklipjében működött közre producerként. Televíziós producerként többek között a HBO, a Disney, a Warner Bros. és a National Geographic médiavállalatoknak szállított filmeket. Gyártott csatornaazonosító szpotokat a Cartoon Network és a Minimax gyerekcsatornáknak. Olyan magyar és nemzetközi animációk fűződnek a nevéhez, mint Varga Csaba Auguszta sorozata, a koprodukcióban készült Mr. Bean, vagy Magyarósi Éva Lénája, amely 2010-ben a Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb kísérleti film díját. Legutoljára 2010-ben, a Sopronban megrendezett Cartoon Forum magyarországi főszervezőjeként nyilatkozott a Filmhunak, akkor Magyarországra hozta Európa egyik legfontosabb animációs fórumát.
Életének 76. évében január 4-én hunyt el Zsombolyai János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, egyetemi tanár. Zsombolyai János 1961-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr tanszakán Illés György tanítványaként, majd Bednai Nándor, Makk Károly és Mihályfi Imre rendezők oldalán dolgozva kezdte el kialakítani sajátos operatőri stílusát. Első önálló rendezői munkája a Kenguru volt 1975-ben, a nagysikerű filmnek operatőre is volt, és a forgatókönyvet is ő írta. A fiatal teherautósofőr történetét elmesélő film a közönség és a szakma elismerését is kivívta, a korszak egyik legnézettebb filmje lett. Zsombolyai János rendezte a Kihajolni veszélyes, a Vámmentes házasság, A halálraítélt című játékfilmeket, A Queen Budapesten című koncertfilmet, a Kovács Éva story, a Székelykapu és a Pisztácia című tévéfilmeket is. Jelentősebb filmjei operatőrként többek között a Szevasz, Vera, a Bohóc a falon, a Szeressétek Odor Emíliát, A tanú, A gyilkos a házban van, A legszebb férfikor, a Lányarcok tükörben, a Makra, a Pókháló, a Szikrázó lányok, a K. O., a Riasztólövés és a BUÉK.
Január 31-én, nyolcvanöt éves korában elhunyt Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.Gordon Zsuzsa 1929. július 6-án született Budapesten. 1945-ben kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949 és 1952 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel - Móricz Zsigmond Úri murijának Rozikájaként mutatkozott be -, majd tíz évig a Petőfi Színházban és a Jókai Színházban szerepelt. 1962 és 1968 között a Vígszínház társulatának tagja volt, 1968-1969-ben a Mikroszkóp Színpadon játszott. 1969-től harminc éven át az Irodalmi Színpad, a Radnóti Miklós Színpad és a Radnóti Miklós Színház tagja volt. Legjelentősebb színpadi alakításai sorolták a Laodameia címszerepét és Higginsné szerepét a Pygmalionban. Több tévé- és játékfilmben is szerepelt, ezek közül is kiemelkedik Máriássy Félix Budapesti tavasz című 1955-ös filmje, amelyben ő alakította Jutkát.
Február 8-án jött a hír, hogy Hosszan tartó, súlyos betegség után 89 esztendős korában elhunyt Banovich Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező. Halálával nagy veszteség érte a magyar filmeseket - fogalmazott a Magyar Filmművészek Szövetsége. Fontos rendezései között szerepel Az eltüsszentett birodalom (1956), ami az 1980-as évek végéig betiltott filmnek számított, nem vetítették, őt magát még a filmgyárból is kitették. 1967-ben rendezte Ezek a fiatalok című zenés filmjét. Mint később erről nyilatkozta: nem esett messze a táncfilmjeitől, mivel "az új generáció dalait egy új folklór részeként" fogta fel. Három év múlva készítette a Szép magyar komédiát Balassi Bálint életéről, ezt követően azonban nem rendezett több filmet. Banovich Tamás látványtervező, illetve díszlettervező volt több mint 110 filmben, Jancsó Miklós több alkotásában, köztük a Szegénylegények, valamint a Csend és kiáltás című filmben dolgozott, de színházi díszleteket is tervezett Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán, Gyulán, a szegedi szabadtéri játékokon és külföldön is. "Egy dolog volt mindig fontos: hogy azt mondhassam, amit akarok" nyilatkozott a Filmhunak 2001-ben. Pályafutása során számos elismerésben részesült, elnyerte a filmkritikusok díját (1966, 1982), a Balázs Béla-díjat (1983), a Magyar Filmszemle díját (1987, 2010), a Magyar Filmszemle Életműdíját (2001), és az érdemes művész címet (1987). 2015. január 30-án a magyar filmkritikusoktól életműdíjat kapott.
Február 16-án hunyt el Vámosi András hangmérnök. A Balázs Béla-díjas hangmérnök, filmproducer a Magyar Hangmérnökök Társaságának alapítója és elnöke, a Magyar Filmművészek Szövetsége választmányának tagja volt, életének 68. évében hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. 1968-tól a Mafilm Hangosztályán dolgozott, 1987-től rendezőként is több filmet (Magda Frank, Vinum Bonu) készített. Nevéhez fűződik az első 3+1 csatornás technikával készült alkotás, a Róna Péter rendezte 1981-es Autóversenyzők című dokumentumfilm. Pályafutása alatt számos neves magyar filmkészítővel dolgozott együtt, így többek között Jancsó Miklós, Tarr Béla, Bácskai Lauró István, Szabó István, Dárday István, Jankovics Marcell, Böjte József, Gyöngyössy Imre, Makk Károly, Garas Dezső munkatársa is volt.
Március 26-án Dömölky János halálhíréről értesültünk. Dömölky János az egyik legeredetibb szellemű televíziós alkotó, televízió, film- és színházi rendező, egyetemi tanár volt, Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész. Elsősorban irodalmi műveket adaptált egyéni hangvételű alkotásaiban. Főbb művei között van a Hajnali háztetők, az Optimisták, A kard és a Jaguár című film. A művész 33 évig volt a Magyar Televízió rendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított. A legutóbbi években színházakban rendezett, utolsó munkája Dürrenmatt A fizikusok című darabja, amelyet januárban mutattak be és jelenleg is szerepel a Veszprémi Petőfi Színház műsorán. Az 1965-ben Vercors regényéből forgatott A tenger csendje című tévéjátékával elnyerte a monte-carlói fesztivál közönségdíját. Két évvel később Latinovits Zoltán főszereplésével, parádés szereposztásban készült el Mélyrétegben című tévéfilmjével. A kezdeményező szellemű műszaki értelmiség és a merev államapparátus konfliktusával foglalkozó alkotást - politikai óvatosságból - csak egyszer, késő éjjel vetítették, és csak negyven év múltán került újra elő.
A fiatal rendező számára az 1970-es évek volt a legtermékenyebb időszak, ekkor készítette A vendég (1971), a Médeia (1971), a Régi idők mozija (1971), az Alvilági játékok (1973), Az áruló (1975), a 6-os számú kórterem (1977) és a Ki lesz a bálanya? (1979) című filmjeit. Dömölky János 1981-ben kereste fel Ottlik Gézát a Hajnali háztetők című regény filmtervével, és minden más addigi próbálkozással ellentétben a rendezéshez megkapta az író beleegyezését. A film Cserhalmi György főszereplésével 1986-ra készült el, és 1987-ben, a Magyar Játékfilmszemlén debütált. A vetítés után az idős írót vastaps fogadta. A forgatás alatt alakult ki Ottlik Gézával haláláig tartó szoros kapcsolatuk. A szerző iránti tisztelete jeleként 1996-ban elkészítette A Valencia-rejtély televíziós adaptációját is az azonos című rádiójáték alapján. A kétezres évek közepén kezdett el foglalkozni egy Bibó István 1956-os szerepvállalásáról szóló filmmel, amely Bibó körút címen befejezetlen maradt. A forgatás leállásakor mesélt nekünk.
Április 8-án Bicskey Lukács színművésztől búcsúztunk, 53 éves volt. A színházba járók Bicskey Lukácsot főleg drámai szerepekben láthatták, több Shakespeare-darabokban játszott, így például az Othellóban, a Macbethben vagy éppen a Szentivánéji álomban is. Országos népszerűséget az Argo című film hozott neki, melyben Psychót alakította. 1996-ban fedezte fel jellegzetes arcát az amerikai és angol filmipar. Aktív évei alatt több külföldi filmben játszott, mint magyarban. Szerepelt együtt Jeremy Ironsszal, Annette Benning-el (Csodálatos Júlia), Whoopi Goldberggel, Michael Yorkkal (Időgéppel a lovagkorba), Ornella Mutival (A végső játszma), Christopher Lamberttel (A harag napja), Channing Tatummal, Donald Sutherlanddel (A sas) is. A mozifilmek mellett gyakran játszott külföldi sorozatokban, láthattuk a Drakula, a Robin Hood és Borgiák egyes epizódjaiban. Első magyar filmszerepében József Attilát játszotta (József Attila: Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam). Később feltűnt több magyar sorozatban, látható volt a Hacktion-ben, a Tűzvonalban és a Barátok köztben is. A TV mellett sok magyar mozifilmben is játszott: Sacra Corona, Csak szex és más semmi, Szőke kóla. 2004-ben jött az igazi áttörés, amikor Árpa Attila Argo című filmjében ráosztotta hallgatag bűnöző, Pszicho szerepét. Utolsó filmjében, az Argo2-ben a legemlékezetesebb karakterében láthatjuk.
Másnap, április 9-én, ötvenkilenc éves korában, méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség után hunyta le örökre szemét Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Pap Vera nagy tehetségű, jelentős művész volt. Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. Szorgalmának, színészi alázatának, tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Nevéhez legendás alakítások fűződnek, színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Első kirobbanó sikerét Gábor Pál: Angi Vera című filmjében nyújtott alakítása hozta meg számára. Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten vagy éppen a Roncsfilm című alkotásokban is. Pap Vera számos kitüntetés mellett 2013-ban Kossuth-díjat kapott "a nehéz női sorsot megjelenítő szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért". Hiánya pótolhatatlan.
Április 13-án, 78 éves korában hunyt el Sipos András filmrendező. Sipos András elsősorban dokumentumfilmjeivel vált ismertté, amelyek három fő témakörből merítettek. Több munkájában foglalkozott a Viharsarok lakóinak életével és konfliktusaival. Az 1989-es Statárium című alkotásában három, kulákok elleni koncepciós pert mutatott be az 1950-es évekből. Az 1998-as Hazátlanok, sorakozó! című dokumentumfilmjében pedig a tótkomlósi szlovákok kitelepítésének állított emléket. Szintén több filmjében foglalkozott a zsidóság múltjával és jelenével. Az 1990-es Viszontlátás című film a náci Németországba kényszermunkára hurcolt asszonyok sorsát mutatja be, az 1991-es Röppentyűben pedig a vészkorszakot túlélt nagyszülők leszármazottain, unokáin keresztül beszél azokról a tudat mélyén rejtőző apró emlékekről, amelyek még további nemzedékek sorsát határozzák meg. Az 1994-es Alija az egykori szovjet zsidók kivándorlását és letelepedését mutatja be. Számos portréfilm fűződik a nevéhez, többek között Szabó István filmrendezőről, Finta József építőművészről és Hernádi Gyula Kossuth-díjas íróról-forgatókönyvíróról is készített filmet.
Június 12-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt Vészi János filmrendező, televíziós műsorvezető, producer, színész, 62 éves volt. Vészi János a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1971 és 1975 között, majd 1999-től az intézményben tanított. Dolgozott többek között a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, a Balázs Béla Stúdióban és a Magyar Televízióban, 1991-től 2006-ig a Stúdió című kulturális televízió-magazin műsorvezető-szerkesztő-rendezője, 1983-tól játékfilmrendező, 2004-től a Fórum Film Alapítvány elnöke volt.
Főbb dokumentumfilmjei közé tartozik a Végtelen utazás (1979-84), az Isten veletek, oroszok (1991), a Töredékek a térről (1995), a Drogportré (1998), a Glory, glory, halleluja (1999), a Börtönfeleségek (2000), a Márianosztrai emlék (2002), a Happy Birthday (2005), a Naplófércmű (2006), az Adásunkat megszakítjuk (2006), A 11. Élet (2007) és a Nomád Pláza - Három vándor (2009). Játszott többek között a Városbújócska (1985) című magyar filmben és az Erőltetett menet című (1989) magyar-amerikai mozgóképben. Az alkotó 2006-ban részesült Balázs Béla-díjban.
Július 2-án elhunyt Kállai István a Budapesti Operettszínház örökös tagja, József Attila-díjas dramaturg, író, forgatókönyvíró, humorista. A színházon kívül a film világában is dolgozott, több sikeres forgatókönyvet írt: Kojak Budapesten (1980), Nápolyt látni, és... (1972), Fuss, hogy utolérjenek... (1972), A veréb is madár (1968). Sorozatokat írt a Magyar Televíziónak 1970-től, 1974-ben megalapította a televízió szórakoztató főosztályát, amelynek vezetője, majd főmunkatársa lett. 1981-től a Vidám Színpad dramaturgja, 1989-től a Budapesti Operettszínház dramaturgja és örökös tagja volt.
Életének 73. évében, július 18-án váratlanul elhunyt Koltai Tamás színikritikus, színházesztéta, újságíró.Koltai Tamás 1960-1965 között szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Hosszú pályafutása során a Színház című folyóirat munkatársa, majd főszerkesztője volt, a Magyar Televízió színházi és filmszerkesztőségét vezette, tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az Élet és Irodalom, illetve a 168 óra című magazin kolumnistája, továbbá számos kötet szerzője is volt. Életművét 1987-ben Jászai Mari-díjjal, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.
Július 27-én távozott közülünk Mink Tamás producer, 46 éves volt. Egyik legutolsó munkája a npokban bemutatott Félvilág című tévéfilm, nevéhez fűződik továbbá A berni követ, a Tetemre hívás, az Utolsó órák és a Szabadság-Különjárat című filmek. A szakma szeptember elején búcsúztatta.
A hónap végén, július 31-én hetvenöt éves korában elhunyt Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Művésze. Bár Sinkó László ízig-vérig színpadi színész, számos filmben és tévéjátékban szerepelt. Kellemes hangját, megnyerő egyéniségét kölcsönözte a hazánk tájait bemutató tévés produkciónak, a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatnak (1979), majd folytatásának, az ...és még egymillió lépésnek (1986), sőt, ő maga is túrázott a stábbal. Ismertebb filmjei és tévéjátékai: Fügefalevél, Princ, a katona, Dorottya, Vivát, Benyovszky, Gyertek el a névnapomra, Hajnali háztetők, Az új földesúr, Honfoglalás, A hídember, Csak szex és más semmi. Évekig szerepelt a kilencvenes évek kultikus magyar teleregényében, a Szomszédokban. Szinkronizálni is gyakran hívják: az ő hangján szólalt meg a Macskafogó című rajzfilmben a szuper egérügynök Grabowski, hangja szinte összefonódott Anthony Hopkins filmes jelenlétével (Túlélni Picassót, A vadon foglyai, Szenvedélyek viharában, Hannibal, A vörös sárkány). Művészi munkáját 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el, a Kossuth-díjat 1995-ben vehette át. 2014-ben A Magyar Érdemrend tisztkeresztje (polgári tagozat) és a Nemzet Művésze kitüntetésekkel ismerték el munkásságát.
Hosszú betegség után, egy héttel a hatvankettedik születésnapja előtt elhunyt Neményi Ádám producer, a romantikus vígjátékok állandó mecénása, a Magyar Filmakadémia tagja. Neményi Ádám 1978-tól dolgozott a filmszakmában, a Mafilmen belül felvételvezetőként, majd gyártásvezetőként, többek között olyan filmekben, mint a Jób lázadása, az István, a király, a Közel a szerelemhez, az Isten veletek, barátaim vagy A fantasztikus nagynéni. 1994-ben beindította az első 24 órás magyar nyelvű televíziót, az A3 TV-t, majd 1996-ban a pályázatíró team tagjaként megnyerték az egyik országos frekvenciát, így a 1997 szeptemberében beindult RTL Klub koprodukciós igazgatója és producere lett. Tíz éve saját céget alapított, és filmgyártásba kezdett. Olyan kasszasikerek fűződnek a nevéhez, mint az SOS Szerelem!, ami 2007-ben az év legnézettebb magyar filmje lett, a 9 és fél randi, a Made in Hungária című zenés film vagy az Igazából apa. 2008-ban két dokumentumfilmet is készítettek; a Puskás Hungaryt (Puskás Öcsi életéről) és a Jack Jacket, ami egy rockumentumfilm kemény rockerekről és a zenéjükről.
Életének 90. évében, szeptember 16-án elhunyt Kun Vilmos, a Katona József Színház alapító tagja, Érdemes Művész, vagy ahogy az ország ismerte, a Szomszédok jóságos erdésze, Dénes bácsi. Kun Vilmos 1926-ban született Győrben, 1955-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, majd a győri Kisfaludy Színházban kezdte a pályáját. Dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a debreceni Csokonai Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Nemzeti Színházban, ahonnan 1982-ben a Katonához szerződött.Egész pályáját magas színvonalú alakítások jellemezték, a kezdetektől markánsan volt jelen a Katona produkcióiban, a társulat emblematikus előadásaival körbeutazta a világot. Rengeteg film-, rádió- és szinkronszerep fűződik a nevéhez, a szélesebb közönség a Szomszédok című teleregényben ismerhette meg, de játszott a Linda című sorozatban is és számos tévéfilmben, többek között a Koccanás, A párduc és a gödölye és a Miniszter című alkotásokban. Egyik utolsó szerepét Szirmai Márton 2012-ben készült kisfilmjében, a Legendában játszotta el.
Életének 88. évében, október 9-én elhunyt Badal János operatőr, a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda-díjas, kiemelt tagja. A művészt álmában érte a halál. Badal János 1927-ben született Budapesten, 1949-ben tanári diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudománynegyetemen, ahol magyart, történelmet és művészettörténetet hallgatott, majd 1951-ben a bölcsészkarral párhuzamosan végzett Színház- és Filmművészeti Főiskolát is befejezte. Első önálló filmje a Bán Frigyes rendezésében készült Rákóczi hadnagya volt, amely 1953-ban készült, majd Fehér Imre Bakaruhában című alkotásán dolgozott.
1956-ban a filmgyár forradalmi bizottságának vezetője volt: a forradalmat dokumentáló operatőr csapatot fogta össze. 1957-ben Párizsba költözött, ahol Jean Badal néven folytatta filmes karrierjét. Tanult a Sorbonne filmszakán, a francia híradónak és a párizsi Fox-nak is dolgozott. 1960-ban Cannes-ban díazták az Édouard Luntzzal készített rövidfilmjét, a Léghuzat gyermekeit. Az operatőr nevéhez továbbá olyan művek fűződnek, mint az 1957-es Bán Frigyes film, A császár parancsára, az 1965-ös Mi újság cicamica?, melynek forgatókönyvét Woody Allen írta, rendezője pedig Clive Donner volt, az 1968-as Playtime vagy az 1974-ban készül Ítélet. Magyarországon 1983-ban A fenevad forgatásán dolgozott, majd 1994-ben Poór István A kölcsönkapott idő című filmjét forgatta Budapesten. Az operatőr 2007-ben kapta meg a Magyar Operatőrök Társasága Legenda díját.
Október 8-án hunyt el Nemeskürthy István. A Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalomtörténész 90 éves volt. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia elvégzése után az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1956-ig tanárként dolgozott, a forradalom után 1959-ig a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjének nevezték ki, 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig. Irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt magas tisztségeket. 1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította. Nemeskürthy István írta többek között az Egri csillagok vagy a Holtak hallgatása – Requiem egy hadseregért forgatókönyvét, az ő nevéhez fűződik az István, a király 1983-as bemutatása is, hiszen azzal a trükkel engedélyezték a királydombi előadást, hogy az a film forgatásához kell. A rendszerváltás után Koltay Gáborral dolgozott együtt például a Honfoglalás című filmben. Koltay Gábor filmrendező méltatása szerint: "Nemeskürty István halálával egy nagyon sokoldalú ember, az egyik utolsó polihisztor távozott a magyar kulturális és szellemi közéletből."
A kép bal szélén, Kovács András Szeretők című filmjének forgatásán, a Déli Pályaudvar Utasellátó üzletében, 1983-ban (MTI Fotó: Friedmann Endre)
A 2015-ös év utolsó szomorú híre novemberben érkezett. Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után, november 19-én elhunyt Bíró Miklós Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész operatőr, egyetemi tanár, a Magyar Filmmvészek Szövetségének tagja. Bíró Miklós Budapesten született, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben végezte el, az intézményben később maga is oktatott. 1961-ben került a Magyar Televízióhoz, ahol 1998-ig dolgozott operatőrként, majd főoperatőrként. Első, még fekete-fehér játékfilmje az 1967-ben Dömölky János rendezésében, Heltai Jenő műve alapján készült Jaguár című vígjáték volt. Bíró Miklós ezután Kovács András filmrendezővel dolgozott együtt az 1969-ben forgatott Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmen. Következő munkája Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, a Csárdáskirálynő Szinetár Miklós által rendezett, német-osztrák koprodukcióban készült feldolgozása volt, majd Az erőd című filmadaptáció Hernádi Gyula regényéből. Nevéhez fűződik az első magyar lézerfilm fényképezése 1983-ban. Bíró Miklós 1983-ban újra Kovács Andrással dolgozott együtt a Szeretők című szerelmi drámában, a következő évben A vörös grófnőt fényképezte. Makk Károllyal készítette 1990-ben az első igazán szabad 1956-os témájú játékfilmet, a Magyar rekviemet. Állandó munkatársa volt Esztergályos Károlynak, akivel több televíziós játékfilmen dolgozott együtt, 2006-ban mozifilmet készítettek Férfiakt címmel.
