Az év legszürkébb időszakába idén is az amerikai díjátadó-szezon lop némi csillogást, és ilyenkor mindenki megteheti tétjeit, hogyan alakul majd az Oscar-díjasok névsora. Az evidens blockbusterek mellett számos kisebb jelöltet elcsíphetünk a hazai mozikban vagy épp streamingen a teljes Oscar-névsorból, így szurkolhatunk a kevesebb rivaldafényt élvező filmek alkotóinak is. És persze Mihalek Zsuzsának, aki a Szegény párák berendezőjeként került be a legjobbak közé.
Az Oppenheimer óriási fölényt szerzett az Oscar idei mezőnyében, 13 jelölésével messze lehagyta nagy vetélytársát, a Barbie-t, Greta Gerwig mozija csak 8 díjban reménykedhet. A Szegény párák 11, a Megfojtott virágok 10 jelöléssel robog az Oppenheimer nyomában. De nézzük, mi a helyzet a hazánkat és Európát sokkal inkább érintő kategóriákkal, elsősorban a legjobb nemzetközi film versenyével, ahol Magyarországot idén a Kojot négy lelke képviselte, de nem került fel a jelöltek listájára.
Jól döntöttek a franciák?
A filmes világ legnagyobb presztízsű megmérettetésén az országok hivatalos Oscar nevezései (entry) közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek kihirdetését megelőzően nyilvánosságra hoznak egy shortlistet is, ez a nemzetközi filmek kategóriájában tizenöt címből áll.
A korábban legjobb idegennyelvű film kategóriája 1956 óta létezik, és minden ország egy filmet nevezhet. A nevezés feltétele, hogy a film javarészt ne angol nyelvű dialógokat tartalmazzon. Vélhetően ez az oka, hogy Franciaország nem 2023 nagy európai sikerfilmjét, az Arany Pálma-díjas Egy zuhanás anatómiáját nevezte idén, hiszen a filmben a dialógusok jelentős része angol nyelvű.
A szenvedély íze
Így helyette A szenvedély ízét jelölték a franciák, Tran Anh Hùng elsősorban gasztronómia szempontból szemet gyönyörködtető, a francia kulináris tradíciót és ezen keresztül az egész francia kultúrát jól reprezentáló alkotása viszont szintén nem jutott be a legjobb öt közé. Hùng egyébként korábban az első vietnámi rendező volt, akit a legjobb idegennyelvű film kategóriájában jelöltek az 1993-as A zöld papaya illatával.
A másik oka annak, hogy Triet filmjét nem jelölték, a rendező vehemens politikai kiállása is lehet, cannes-i köszönőbeszédében például rögtön a francia kultúra kommercializálódását kritizálta. Mindenesetre filmje így is bőven felbukkan más Oscar-kategóriákban, többek között a legjobb film és eredeti forgatókönyv díjára jelölték, Sandra Hüller pedig Lily Gladstone, Annette Bening, Carey Mulligan és Emma Stone mellett versenyez a legjobb színésznőnek járó szoborért. Az Egy zuhanás anatómiája így összesen öt kategóriában száll ringbe, és arra ugyan minimális az esély, hogy a legjobb film díját elhozza a Szegény párák, az Oppenheimer és a Megfojtott virágok elől, abban azért lehet bízni, hogy nem marad díj nélkül.
Glazer vs. Triet
Hüller két filmje is nagyot tarolt a 2023-as fesztiválmezőnyben, az Érdekvédelmi terület is az ő főszereplésével készült. Jonathan Glazer filmje az Egyesült Királyságot képviseli, a kategória egyik ellentmondásos területéről érkezik tehát, hiszen az angol nyelvű filmek alapesetben ki vannak zárva a nemzetközi filmes mezőnyből. A Szexi dög, a Születés és A felszín alatt rendezőjének viszont ez az első idegen (német, lengyel, jiddis) nyelvű filmje, amivel a Nagydíjat (Grand prix) és a FIPRESCI díját hozta el Cannes-ból, majd Toronto, Telluride, New York és London (BFI) felé kanyarodott a fesztiválkörútja, a legjobb nem angol nyelvű film Golden Globe-ját viszont elvitte előle az Egy zuhanás anatómiája.
Érdekvédelmi terület
Glazer filmje az auschwitzi haláltábor parancsnokának és feleségének mindennapjairól szól, akik a népirtás közvetlen szomszédságában élik viszolygást keltően kényelmes és banális életüket. A mozgóképes elődökhöz képest pont e banalitás megragadása és radikális megközelítésmódja miatt olyan újszerű ez a film, az persze izgalmas kérdés, megragadja-e a voksolók figyelmét úgy, ahogyan nyolc éve a Saul fia. Az eddigi fesztiválszereplései és egyéb Oscar-jelölései – rendezői díj, a legjobb film, hang, és adaptált forgatókönyv díja és persze a legjobb nemzetközi film – alapján azonban úgy tűnik, hogy ez a film a kategória legnagyobb esélyese.
Triet és Glazer filmjét tehát egyaránt öt Oscarra jelölték, az viszont komoly meglepetésnek számítana, ha bármelyik az Élősködők nyomdokaiba lépne a szobrok száma terén. Bong Joon Ho filmje volt az első nem angol nyelvű alkotás, amely a nemzetközi kategória és a legjobb film díját, és mellette még két másikat is megnyert. A következő években Julia Ducournau Arany Pálmás Titánja ugyan megkapta a jelölést Franciaországtól, de nem került fel az Oscar shortlistre, a szintén cannes-i fődíjas A szomorúság háromszöge pedig csak jelöléseket kapott, szobrot nem. Tehát a cannes-i siker messze nem garantálja, hogy egy film komoly sikereket arasson az Oscaron, azt viszont valószínűsíti, hogy fel fog bukkanni az akadémiai tagság kedvencei között, ha nem is feltétlen a legjobb film kategóriájában.
Sok vidám pillanatra ne számítsunk
Az idei nemzetközi ötös mezőnyben is olyan filmek kapnak helyet, amelyek a legnagyobb 2023-as fesztiválokon már komolyabb figyelmet keltettek. Olaszország jelöltje (Én vagyok a kapitány) egy sor díjat hozott el Velencéből, köztük a legjobb rendezésnek járó Ezüst Oroszlánt, főszereplője, Seydou Sarr pedig a legjobb pályakezdő színész lett. Matteo Garrone filmje szívettépő kortárs Odüsszeia, két szenegáli tinédzser útja Dakarból Olaszországba, mely a sivatagon és a líbiai menekültközpontokon keresztül a végtelennek tűnő tengeren át az európai partokhoz vezet. A film szereplői volof és francia nyelven szólalnak meg, a hazai mozikba áprilisban érkezik.
Tökéletes napok
Japán jelöltje, a Tökéletes napok az ökumenikus zsűri díját és a legjobb színésznek járó díjat hozta el Cannes-ból. Ez az első alkalom, hogy a szigetország külföldi rendezőt jelöl, Wim Wendersnek pedig ez lehetne az első Oscar-díja. A Tökéletes napok minimalista alkotás egy takarítóként dolgozó tokiói férfiről, a kategória talán egyetlen életigenlő darabja idén: Wenders a nyilvános vécék perspektívájából fest portrét a japán fővárosról, miközben mély empátiával fordul a társadalom számkivetettjei felé. A nyolcvanhoz közeledő rendezőt, aki elsősorban játékfilmjei révén elismert, eddig háromszor jelölték Oscarra, meglepő módon kizárólag a legjobb dokumentumfilm kategóriájában (A föld sója, Pina, Buena Vista Social Club). A Tökéletes napokat február végétől nézhetjük itthon moziban.
Spanyolország A hó társadalmával érkezik az idei mezőnybe, ez a film az egyetlen, amely némileg kilóg a sorból fesztiválszereplések tekintetében, nem nyert díjakat a legnagyobb fesztiválokon, de Velencében debütált és San Sebastianban például közönségdíjat kapott. J.A. Bayona katasztrófafilmje a hírhedt 1972-es andoki légikatasztrófa megrázó igaz történetét meséli el, és ez egy olyan szókapcsolat, amit az Akadémia voksolói szeretnek hallani. Meghökkentő és brutális jelenetei, a túlélésért folytatott, ép ésszel felfoghatatlan fizikai és pszichológiai hadviselés sokkolóan életszerű ábrázolása repíthette a Netflix nem-angol nyelvű toplistájának élére. A legjobb smink és haj, valamint a vizuális effektusok kategóriában is versenyez, így a nemzetközi mezőnyben az Érdekvédelmi terület mellett az egyetlen alkotás, mely más kategóriában is kapott jelölést.
Nem csak Európára figyelnek
A nemzetközi filmek shortlistjéről két filmmel kapcsolatban rebesgették, hogy mindenképpen ott lesz a legjobb öt között: Ilker Çatak filmje, A tanári szoba és Mstyslav Chernov dokumentumfilmje, a Verzión itthon is vetített 20 nap Mariupolban volt nagy esélyes, előbbi bekerült a jelöltek közé, utóbbi a dokumentumfilmek között versenyezhet, ahogyan a tunéziai Kaouther Ben Hania alkotása, a Négy nővér is, melyet az idei BIDF programjában és moziban is láthat a hazai közönség.
Szintén forgalmazásba került már itthon A tanári szoba, Németország jelöltje, mely a Berlinale Panorama szekciójában debütált, innen vitt haza két díjat, és a Német Filmdíjakért zajló versenyben is tarolt. Az iskolai struktúra gyakran tükrözi az államrendszer és a társadalom jellegzetes mechanizmusait, ezt számos film szemléltette 2023-ben, interjúnkban a rendező, Ilker Çatak mesélt többek között arról, ő milyen jelenségekről akart beszélni ezen a gyomorszorítóan drámai iskolai történeten keresztül.
A tanári szoba
Az Akadémia több mint tízezer tagot számol, ebből körülbelül 9500 fő szavaz a díjakra. A legtöbb kategóriával ellentétben, ahol mindig csak az adott szakterület szavaz, a nemzetközi film díjára az Akadémia bármely tagja voksolhat, ha látta mind az öt filmet. Mivel 2014 óta a diverzitás jegyében bővítették a tagságot, mára a nemzetközi filmek is több szóhoz jutnak a gálán, az azonban érdekes, hogy az idei nemzetközi mezőnyben a többi kontinenssel szemben Európa mennyire túlreprezentált, még Japán jelöltjét is egy német rendező jegyzi. 2024-ben rekordszámú, 93 ország delegál szavazó tagot, ez a legjobb rendező kategóriáján is látszik, ahova idén kivételesen két európai rendező (Triet, Glazer) is bekerült.
Magyarok az Oscaron
És amúgy lett volna esélye a Kojot négy lelkének a nemzetközi film kategóriában a jelöltek közé bekerülni? Annyi biztos, hogy ez nem az animációs filmek jellegzetes terepe, eddig mindössze kétszer fordult elő az Oscar történetében, hogy ebben a kategóriában animáció, méghozzá mindkétszer animációs dokumentumfilm nyerjen, ez Ari Folman filmje, a Libanoni keringő volt, majd a Menekülés 2021-ben.
Bármennyire is szerettük Gauder Áron indián teremtéstörténetet elmesélő animációját, és bármennyire is ismerős lehet az amerikai voksolók számára a témája, tény, hogy mindkét fenti filmnek sokkal nagyobb nemzetközi visszhangja volt, így jóval nagyobb kampányra lett volna szükség ahhoz, hogy a Kojot négy lelke előtérbe kerülhessen. A magyar élőszereplős nagyjátékfilmek közül 2023-ban a Magyarázat mindenre keltette a legnagyobb nemzetközi érdeklődést, és hozta el az év legfontosabb külföldi elismerését, a velencei Orizzonti szekció díját, így Magyarország nevezésére ez a film lehetett volna komolyan esélyes.
Volt már olyan persze, hogy magyar animáció Oscart nyert (Rofusz Ferenc A légy című filmje) de nem ebben a kategóriában, hanem az animációs rövidfilmek között. Magyar alkotó, Buda Flóra Anna animációja idén is szerepelt az animációs rövidfilmek szűkített listáján, az Arany Pálmás 27 azonban nem került be a jelöltek közé.
27
Azért jó felidézni, hogy a nemzetközi filmes mezőnyben milyen sok magyar film jutott jelöltségig: A Pál utcai fiúkat (Fábri) 1968-ban, a Macskajátékot (Makk) 1974-ben, a Magyarokat (Fábri) 1978-ban, a Bizalmat 1980-ban és a Mephistót (Szabó) 1981-ben, a Jób lázadását (Gyöngyössy-Kabay) 1983-ban, a Redl ezredest 1985-ben, majd a Hanussent (Szabó) 1988-ban jelölték, s ezután a Saul fia volt a következő magyar jelölt, 2015-ben. A Mephisto és Nemes Jeles László filmje – mint köztudott – nyert is. A Testről és lélekről, Enyedi Ildikó filmje 2017-ben kapott jelölést. 2006 óta ad ki shortlistet is az Akadémia, ezt a listát szűkítik le később öt jelöltre – a szűkített listán szerepelt Szász János filmje, A nagy füzet (2013) és az Akik maradtak (2019, Tóth Barna).
A Golden Globe-okat már kiosztották, a BAFTA-gálát február 18-án tartják, ezután még közelebb leszünk majd a megfejtéshez, hogy vajon kik nyerik az idei Oscarokat. Az idei díjátadóra március 10-én kerül majd sor Los Angelesben.
