Filmesek karanténban: Ujj Mészáros Károly

Nem tudom meddig tart még a karantén helyzet, de mindenképpen új időszámítást jelent majd a covid utáni állapot a covid előttihez képest. Kíváncsi vagyok tanul-e a fajunk ebből, vagy ugyanilyen felkészületlenül, váratlanul ér-e minket, ha a globális felmelegedés kopogtat majd hasonló intenzitással... De nem ezt kérdezted. Maszkot hordunk, ha lemegyünk a falu központjába vásárolni, a maszkot én varrtam, állítólag nem sokat ér, vagy ki tudja. Ugyanígy itthon dolgoznék akkor is, ha nem történik mindez, de akkor koncentráltabban. Sok mindenben kellett segítenem Móninak is (Balsai), aki otthonában ragadt színésznőként naponta forgat valamit (tévés felkérésekre, színházi kisfilmekhez, saját facebook vagy insta oldalára, ezen kívül felmond meséket, verseket, kötelező olvasmányokból részleteket, van egy olyan meseprojektje, amihez általános iskolások rajzolnak csudajó rajzokat). Szerencsére Móni nagyon ügyes, már egyre önállóbb, és rengeteg mindent megold magától.

Ami a filmet illeti, nemrég zárult le egy TV-filmes NFI pályázat, most éppen folyamatban van egy új pályázat sorozatírásra, ezzel kapcsolatban elolvastam több sorozattervet, és konzultáltam az alkotókkal. Olvastam egy forgatókönyvet, produceri ajánlásra. Ezen kívül lett egy játékfilm ötletem is, azon is szeretnék dolgozni. És ott van az új játék, amit nagyon élvezek: a színház. Május végén kezdtünk volna próbálni egy kétszereplős darabot Szentendrei Teátrum-Orlai produkcióban, aminek nem tudom, hogy alakul majd a sorsa, de a szövegkönyv új fordításának elolvasására már alig maradt időm.

Ezen kívül meglepetésszerűen lefordítottam egy monodrámát, amit Mónival szeretnénk megcsinálni (már megvolt az első olvasópróba itthon), a Tatabányai Jászai Mari Színházban szeretnénk ősszel bemutatni. Ezzel kapcsolatban megírtam egy pályázati anyagot is. A darabot be is tudjuk próbálni nyáron a lakásunkban, ha addig húzódik a karantén. Most perceken belül egy távreklámrendezési projekttel kapcsolatban lesz egy megbeszélés, aminek nagyon drukkolok, hogy összejöjjön. Nagyjából ennyi. Ja, nem. Az ősszel bejegyzett Magyar Játékfilmrendezők Egyesületében is mindig akad valami tennivaló, most szavaz pont az európai szövetség arról, hogy felvesznek-e oda minket, erre kellett írni egy bemutatkozó anyagot, ennek írtam meg az egyik részét.

Balsai Móni és Ujj Mészáros Károly a Liza, a rókatündér forgatásán

Van olyan filmes munkád, ami elmaradt, vagy eltolódott?

Nincs, szerencsés vagyok. A kettővel ezelőtti mondatban említett egyesületünkben lassult be nagyon a munka, pedig csomó fontos dolog végére érhettünk volna, ezt nagyon sajnálom.

Szerinted milyen hatással lesz a magyar filmre ez az időszak?
 
Ez teljesen a karantén-időszak hosszától függ. A Filmintézetben kiírtak már ebben az időszakban is egy új pályázatot (a már említett sorozatfejlesztésre), és a TV filmes pályázat beadási határideje is pont belecsúszott. A játékfilmes döntőbizottság is hozott közben döntéseket, úgyhogy az élet nem állt meg teljesen. Biztos volt néhány produkció, ami nem indult el, vagy le kellett állnia, ez nyilván nagyon kellemetlen az érintetteknek, de hazai készítésű mozifilm premierje is maradt már el, nem beszélve egy csomó filmfesztiválról. Azoknak a kollégáknak nagyon rossz, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal, az NFI és a Filmjus is írt ki az ő megsegítésükre pályázatot. Az idő múlásával a helyzet mindenki számára egyre zordabb és zordabb lesz, az kétségtelen, reméljük átvészeljük ezt az időszakot, és minél hamarabb beindul az élet. Addig remélem mindenki nagyon vigyáz magára.

Kreatív energiákat is felszabadíthat?

Ebben biztos vagyok. De félek is. Például attól a filmözöntől, ami ezt a helyzetet dolgozza majd fel.

Mire használod fel a felszabadult időt? Mit nézel, mit olvasol, mivel kötöd le magad?

Nem szabadult fel időm, sőt, alig van. Azért elolvastam két regényt (egy izlandi krimit és Gárdos Péter Hét mocskos nap című regényét – ez utóbbit szakmai okokból), megnéztem néhány filmet, de sokat a felénél abbahagytam, említésre sem érdemesek, Szabó Istvántól érdekes volt újra megnézni az Édes Emma, drága Böbe című filmet és az Inception-t. Móni nagyon szerette az Itt járt Britt-Marie című regényt, ezért megnéztük az abból készült filmet, és hosszan beszélgettünk arról, miért sikerülhetett ennyire rosszul, ugyancsak csalódás volt a Viktória és Abdul, oké, Judy Dench, de hát… (Az előző filmválasztásokat befolyásolta, hogy Mónival együtt tudjuk nézni őket.) Elkezdtem vagy 10 sorozatot, amit gyorsan abba is hagytam az I’m not okay with this, a Kívülálló, Fosse/Verdon és a Money Heist kivételével (ezek is mind együtt nézősek).

Megnéztem pár online színházi közvetítést, hallgattam háromszor másfél óra zenét, minden nap egy órát, olvasgatok a vírushelyzetről, ugyanennyit igyekszem sportolni, voltam két online buliban a barátaimmal, Mónival összedobtunk egy egyszámos műsort egy francia barátunk szülinapjára, amiben ő énekelt én meg gitároztam… Amúgy szerencsére nagyon jól megvagyunk, sokat beszélgetünk, főzünk és focizunk Liza kutyánkkal, aki olyan jól zárja a szöget, hogy elképesztő. Viszont ezek alapján nem igazán értem, hogy mikor alszom.

A cikksorozat korábbi részei:

#21 - Mécs Mónika

#20 - Zurbó Dorottya

#19 - Szász Attila

#18 - Dombrovszky Linda

#17 - Kovács Gellért

#16 - Máté Bori

#15 - Kárpáti György Mór

#14 - Enyedi Ildikó

#13 - Bergendy Péter

#12 - Osváth Gábor

#11 - Gera Marina

#10 - Fillenz Ádám

#9 - Jakab Juli

#8 - Schubert Gusztáv

#7 - Rév Marcell

#6 - Tóth Luca

#5 - Scherer Péter

#4 - Schwechtje Mihály

#3 - Liszka Tamás

#2 - Kis Hajni

#1 - Herendi Gábor