A zsánerek és a felnőtté válás éve a magyar filmben
Ezeket a filmeket nézzük idén a moziban
2014 a magyar film éve lesz – többek között. Mi nagyon drukkolunk. Bemutatókból mindenesetre nem lesz hiány, hiszen a tervek szerint 15-16 magyar film debütál idén a mozikban. A felnőtté válás (Viharsarok, Senki szigete, Utóélet, Fehér isten, A szerdai gyerek) és a zsánerfilm (Délibáb, Víkend, Fekete leves, Argo 2) tűnik a legnépszerűbb témának és történetmesélési módnak a bemutató előtt álló alkotások között. Íme a várható filmek.
Mindenki Hajnal Tímeát akarja megdönteni, és van, akinek ez sikerül is. Az érettségi találkozón nyélbe ütött liezont és az abból eredő bonyodalmakat februártól nézhetjük a moziban (bemutató: Valentin-napkor). „Már a forgatókönyvön hatalmasakat hahotáztam, s nagyon örültem, mikor elhívtak a meghallgatásra. Úgy éreztem, mindent meg fogok tenni azért, hogy elnyerjem a szerepet, mert nagyon közel áll hozzám a karakter” – mesélte korábban a film egyik főszereplője, Osváth Andrea (sok-sok kép az alkotókról itt). A Megdönteni Hajnal Tímeát színészei közül korábban többen is szerepeltek Staféta című rovatunkban, ezeket a felvételeket itt (Szabó Simon) és itt (Simon Kornél) és itt (Lengyel Tamás) nézhetitek meg.
A tervek szintén februári bemutató lesz Bernáth Zsolt filmje, az Aura. A Sherlock Holmes nevében című ifjúsági kalandfilm alkotói 2013 augusztusában forgatták le új filmjüket. A független sci-fi utómunkálatai jelenleg is zajlanak; honlap, mozielőzetes januárban várható. Az Aura alacsony költségvetéssel, állami támogatás nélkül, az alkotók összefogásának eredményeképpen jött létre. A dunaújvárosi függetlenfilmes csapat legutóbbi filmjét 11 országban és 13 filmfesztiválon mutatták be, reményeik szerint az Aura is hasonlóképpen megtalálja majd az utat a közönséghez.
Császi Ádám első nagyjátékfilmje, a Viharsarok, a kamaszkor, a szerelem és az ébredő szexualitás megélésének drámája: mozgalmas, érzelemmel teli története önmagukat kereső kamaszok felnőtté éréséről szól. A Kiskunmajsa környékén forgatott filmmel Császi mellett több pályakezdő is bemutatkozik. Rév Marcell operatőrnek (Itt vagyok, Külalak, Varázslatos gladiátorok), Takács Nóra látványtervezőnek és Péli Sári felvételvezetőnek is a Viharsarok az első nagyjátékfilmje. A rendező korábban a filmhunak elmondta, a film alapötletét egy valós történet adta: „Számomra a filmnek kötelessége azt megmutatni, hogy a kisebbségeknek, a társadalom margóján élőknek is van arcuk, történetük, amit el kell mesélni, másképp nem lehet megérteni őket. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kortárs magyar filmben olyan témák és kérdésfelvetések jelenjenek meg, amelyekről nem szokás, vagy nem szabad beszélni – és úgy, ahogyan azokat nem szokás megmutatni.”
Tavasszal mutatják be az Argo 2-t. A rendező, Árpa Attila korábban azt mondta: nem akar csalódást okozni az első rész rajongóinak, de egy olyan történetet képzelt el, ami önállóan is megállja a helyét. Tahó magyar bűnözőstől, „profi, hightech” külföldi gengszterestől. A régi arcok közül felbukkan Psycho (Bicskey Lukács), Bodri (Scherer Péter), a fejlövést csodával határos módon túlélő Tyson (Kiss József), és persze a nyolc év után szabaduló Balogh Tibi (Kovács Lajos) is, hozzájuk pedig többek között Bán János, Kulka János, Nagypál Gábor, Bánfalvy Ágnes, Andorai Péter és Téglás Zoltán csatlakozik. December elején került fel az internetre az Argo 2. filmzenéjéhez forgatott első hivatalos videó, az Igazi hiénák, amelyben a Tankcsapda tolja a rákendrollt.
Nemes Gyula Zerója egy méhészről szól, aki szembesül a méhek kihalásával, és ezért egy anarchista terrorakcióba kezd a fogyasztói társadalom ellen. Júliusban Karlovy Varyban adtak egy kis ízelítőt az akkor még utómunka alatt lévő filmből a szakmai közönségnek. A négy részből álló, különböző műfajokban elmesélt történet főszereplője Kovács Krisztián, partnere Martina Kratka cseh színésznő, de szerepel még benne Tóth Orsi és a világhírű színészlegenda, Udo Kier is.
2014 késő tavaszára várható Novák Erik Fekete leves című akció-thrillerének a bemutatója. A történet egy pénzrablásról szól, főszereplője egy adósságba keveredett lemezlovas. A film közösségi finanszírozásban készül, minden résztvevője gázsi nélkül, munkájával, tehetségével, idejével és energiájával vett részt a létrehozásában, és ezáltal tulajdonossá is vált benne. A főbb szerepekben Nagy Zsolt, Szabó Simon, Máté Gábor és Fátyol Hermina tűnik fel, valamint megjelennek olyan szereplők is, mint Vágvölgyi B. András író, rendező, Herczeg Zoltán divattervező vagy Perjés Zoltán dj. (A fotón a rendező látható, a képet a produkció Facebook-oldaláról kölcsönöztük.)
A Senki szigete a rendező Török Feri szerint beteg film lesz (de nem olyan, mint amire számítunk). A nem szokványos love story kiindulópontja egy vidékről szökött titokzatos menyasszony (Jakab Juli), egy taxisofőr lány (Bánfalvi Eszter) és egy kallódó kosárlabdás srác (Mohai Tamás) véletlen találkozása lesz a nagyvárosban. „Nagyon szeretnénk ebből a történetből színes film noir-t csinálni” – mesélte a forgatáson a rendező, és 2014 második felében kiderül, sikerült-e neki.
Zomborácz Virág első nagyjátékfilmjének, az Utóéletnek a pécsi forgatásán olyan forró volt a hangulat, hogy még egy díszletjászol is felgyulladt. Pusztai Ferenc producer szerint a film olyan alapkérdésekkel foglalkozik, melyeket a világon mindenkinek értenie kell. „Mindenki szeretheti, elgondolkodhat rajta. Egy szülő-gyerek viszonyról szól, annak a nehézségeiről, a felnőtté válásról és annak az elfogadásáról.” A forgatáson készült videónkat lent, az ott készült képeket itt nézhetitek meg.
„Mi lenne, ha csinálnánk egy partizánfilmet, nagyon pici költségvetéssel – egy kutyáról.” Ez volt az alapötlet, melyből azután a Fehér isten nőtte ki magát, nem egy, hanem kétszáz kutyával (külön jó hír, hogy az állatokat a forgatás után örökbe lehetett fogadni). Mundruczó Kornél egy utópisztikus állatmesét akart: „Nagy szavakkal élve a mindenkori kisebbség kalandjait láthatjuk, a kislány esetében pedig egy felnőtté válás történetét”. A forgatáson készült videónkat itt nézhetitek meg.
A magyar pusztán játszódó Délibáb Francis, egy afrikai futballista történetét meséli el, aki menekülni kényszerül a sajtó és a hatóságok elől egy botrányba fulladó mérkőzést követően. Francis egy világtól elzárt tanyán talál menedéket a puszta szívében, ám hamarosan rádöbben, hogy a tanya valójában rabszolgatelep. A klasszikus westerneket idéző és a műfajt továbbgondoló film főszerepét a világhírű Isaach De Bankolé játssza, aki Jim Jarmusch filmjeivel vált világszerte ismertté, és például a Casino Royal című Bond-filmben is szerepelt. A forgatókönyvet a rendező Hajdu Szabolccsal együtt Jim Stark jegyzi, aki korábban mesélt nekünk a közös munka részleteiről, és arról, hogy mit gondol a magyar pusztáról.
Előre láthatólag ősszel kerül a mozikba a Fazekas Csaba rendezte Swing: a történet szerint három különböző korú, de hasonlóan elkeseredett nőt sodor egymás mellé az esős pesti éjszaka. A rögtönzött triót egy öregedő dizőz veszi a szárnyai alá, és formálja haknizenekarrá, a Swing Angels pedig a transzvesztita bártulajdonossal és a hakniszervező menedzserrel turnézza körbe a Balatont. A háttérben halkan szól a jazz, a díszes kompániát pedig az ötvenes évek bája lengi körül. A dívák szerepében Ónodi Eszter, Csákányi Eszter és Törőcsik Franciska csillog, mellettük feltűnik még Törőcsik Mari, Kulka János és Csuja Imre is. (A filmről részletesen itt és itt írtunk.)
Miklauzic Bence filmjének (Parkoló) helyszíne egy pesti bérházak között lévő parkoló, amelyet Légiós (Lengyel Ferenc), az ötven év körüli férfi őriz, aki a munkahelyén felállított lakókocsiban él. „Igyekszik harmóniában lenni a világon minden élőlénnyel, a növényekkel, az állatokkal, a madarakkal. Óvja a kisállatokat a telepen feltűnő macskától. Olyan, mint egy zen buddhista, bár ő ezt nem tudja magáról” – tudtuk meg a forgatáson. A régi sérelmek azonban felszínre kerülnek, amikor feltűnik a parkolóban a Szervét Tibor által alakított Imre, a gazdag üzletember, és 1965-ös Ford Mustangjával éppen arra az egy helyre akar parkolni, ahová Légiós halott rigókat temet. A főszerepet is alakító Lengyel Ferenccel közösen írt forgatókönyv 2011-ben elnyerte a cannes-i ScripTeast, a közép-európai forgatókönyvek fejlesztésére szakosodott workshop különdíját.
A férfiakat megbűvölő-megrontó japán mitológiai rókatündér elevenedik meg Ujj Mészáros Károly első játékfilmjében. A Liza, a rókatündér az alkotók ígérete szerint „többfedelű film lesz”: mese felnőtteknek, amely primér síkon ugyanúgy hatni, szórakoztatni fog, mint a mélyebb rétegekben. A történet főszereplője a félénk ápolónő, aki azt hiszi magáról, hogy egy alakváltó japán démon. „Liza nem ok nélkül gyanítja, hogy rókatündér, hiszen a film negatív főhőse fondorlatosan pont ezt akarja elhitetni vele” – nyilatkozta korábban a rendező. A filmet az év végén hazalátogató Antal Nimród is izgalmas alkotásként jellemezte.
„Az egész úgy indult, mintha mi magunk is egy embervadászatos thrillerbe csöppentünk volna” – írtuk a Víkend bakonyi forgatásáról. Mátyássy Áron filmjében három budapesti sikerember (Lengyel Tamás, Gryllus Dorka, Simon Kornél) vadászni érkezik Erdélybe, de a pihentető hétvége titkokkal terhes víkenddé válik, ami egy hegyek közti hajszába torkollik. „Mindig is ez érdekelt a filmezésben, hogy hogyan lehet hatással lenni a nézőre; és nem csak történetet mesélni, hanem vizuálisan, atmoszférával, zenével, hangokkal megteremteni egy olyan világot, ami a nézőt behipnotizálja. A thriller egy erre nagyon alkalmas műfaj” – nyilatkozta ott és akkor a rendező. A forgatás apró kis részleteit egyébként ezen az oldalon osztotta meg a stáb, amelyet ebben a műfajban és a jelenlegi mezőnyben mi az egyik legjobbnak neveztünk.
Horváth Lili első nagyjátékfilmje, A szerdai gyerek szorosan kötődik a rendező diplomafilmjéhez, a Napszúráshoz. A film főszereplője egy tizenkilenc éves lány, aki frissen kikerülve az állami gondozásból egy mikrohitel-program segítségével mosodát nyit, és mindent elkövet, hogy beilleszkedjen a kinti világba, és megszerezze az intézetben maradt kisgyermeke felügyeleti jogát. „A pici érzelmeknek, dolgoknak, amelyek olyan gyakran megtörténnek az emberrel, a mikro-ereje felerősödik, és a reménytelenség szikrát kap – ezt nagyon szépen hordozza az egész anyag” – nyilatkozta a forgatáson a film egyik szereplője, Thuróczy Szabolcs.
Hét évet kellett várni, hogy a legendás mentőkutya, Mancs ihlette mozifilm forogni kezdhessen. „Már nem is hittük, hogy eljutunk idáig”, mondta a rendező. Pejó Róbert a forgatáson elárulta, amellett hogy ez egy nagyszerű emberi történet egy mentőkutya és a gazdája barátságáról, az érdekli különösen a megfilmesítésben, hogyan lehet a kutya szemszögét vizuálisan megjeleníteni. A film családi mozi lesz, amelynek meseszerű világához és főképp a kutya szemszögének ábrázolásához az animáció eszközeit fogják segítségül hívni.
Neurotikus vígjátékot ígért évekkel ezelőtt Dyga Zsombor: a rendező által szkeccsfilmként jellemzett Couch Surf azóta elkészült, és a tervek szerint márciusban lesz a bemutatója. Az alkotás visszatérő szereplője egy kanapé lesz, mindig más és más környezetbe helyezve. Szereplői pedig esendő kisemberek, akik önnön démonaikkal küzdenek meg. „Túltáplált szorongások, akut neurózisok, komplexusok és frusztrációk kálváriája a film. Kedélyes vizsgálódás az emberi természet rejtelmeiben” – nyilatkozta korábban a rendező.
A tervek szerint 2014-ben mutatják be a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant: ez az alkotók meghatározása szerint egy olyan „film, mellyel egyszer le fog diplomázni Reisz Gábor”. Addig is itt a teaser halk gitárpengetéssel és a fej nélküli rendezővel.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.