Címke: „kritika”
Találatok száma: 870
magazin
Súlytalanság
Az elsőfilmes Szilágyi Andor, ismert szépíró-színházi szerző, munkája, A Rózsa énekei kétségtelenül invenciózus alkotásnak ígérkezett, különös…
tovább magazin
Szent Iván napja
Meskó Zsolt első nagyjátékfilmjének kb. ötödik percében beröpül (sic!) a szponzor (multinacionális mobilszolgáltató), helikopter formájában a…
tovább magazin
Forr a bor
A magyar film változatlanul keresi helyét, szerepét, lehetőségeit. A rendszerváltozás utáni időszak bizonytalansága, az intézményrendszer…
tovább magazin
Forr a bor
A magyar film változatlanul keresi helyét, szerepét, lehetőségeit. A rendszerváltozás utáni időszak bizonytalansága, az intézményrendszer…
tovább magazin
A tragikus musical
Az utóbbi évek – egyik – legnagyobb botrányfilmje, Káel Csaba Bánk bánja, mint tudjuk, nem poszt-posztmodern rendezői megoldásaival keltett…
tovább magazin
A közöny útvesztőiben
Csillag Ádám a 2001-es Filmszemlén kitüntetett Mostohákban bemutatott bürokratikus rémtörténet folytatást tárja elénk A megye árváiban. Újra a…
tovább magazin
Napoleon feketén-fehéren és triplán
Négyórás filmtörténeti klasszikus, osztott képmezőn, ágyúgolyóként száguldó kamerákkal. Abel Gance főműve, a Napoléon a televízióban.
tovább magazin
Közszolgálati tévé - nyitány (op. 9 - 11)
Dramaturg-szemmel figyelek, dramaturgként jegyzetelek: így a magyar királyi telejó körüli hajcihő politikai érdekcsatározásain, hogy legyen-e jobb…
tovább magazin
A titok, a rejtély a historikumban
Adott ugyebár a titkosítás mániája. Még szaktörténésznek sem, még a nagy Foucaultnak sem kell lennünk ahhoz, hogy ordas/aljas/ nemes(?) érdeket…
tovább
magazin
Vademberek
Hogyan működik ma az „enyém, tiéd”? Milyen törvénykönyvet használ az önbíráskodás? Létezik-e önmagunknál, barátainknál idegenebb ember? Ilyen és…
továbbFriss
Andrea Arnold a tehenek után visszatért a gyökereihez
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Tokióban kap életműdíjat Tarr Béla
Dán abortuszdráma nyerte az ATAFF fődíját
Rangos sportfilmes díjra jelölték Gémesi Csanád kardvívó portréját
A Holnap meghalok és a Mélypont érzés is különdíjat kapott Varsóban
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Minél boldogabb országban élsz, annál kevésbé érted ezt a filmet
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dosszié
Az Egy nap rendezőjének második nagyjátékfilmje a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Biennale College – Cinema szekcióban mutatkozott be. Szilágyi Zsófia filmje egy válásból fakadó költözés történetét mutatja be.
Szilágyi Zsófia költözős filmjét is díjazták a 20. CineFesten
Csoda, ha a rendező és a producer még szóba áll egymással Velencében
Elváltnak lenni sokkal jobb, mint nem - Megjött Szilágyi Zsófia új filmjének előzetese
a teljes dosszié
Vizualitás, verbális vizualitás, képelemzés, színdramaturgia, technikai művészetek, célfotókamera, színelmélet… Kardos Sándor a METU-s tanítványainak írt tanulmányának részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.
Kardos Sándor nyári egyeteme: Kontár-hű ábrázolás
Kardos Sándor nyári egyeteme: A Szaturnusz gyűrűje
Kardos Sándor nyári egyeteme: Az emberiség kimeríthetetlen tartalékai - Első rész
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié