A Fehér tenyér a magány filmje, a másodperc töredékéig sem hat át az önsajnálat, a hisztérikus kétségbeesés, e tekintetben (is) kifejezett…

Színházi szakemberek időről időre ismeretlen vizekre hajóznak, filmrendezőként próbálkoznak. A síkban elképzelt látványt ilyenkor felváltja a…

A magyar mozgókép történetében egyedülálló kísérletre szánta el magát Szaladják István rendező-operatőr, a nálunk korábban még nyomokban sem…

Pacskovszky József új filmje, a Lopott képek azon tétel tökéletes példája, mely szerint a pénzhiány adott esetben kreatívvá is tehet – a szinte…

Kevesen beszélnek ma a magyar valóságról. Kevés filmben jelenik meg úgy, ahogyan van. A Friss levegő üdítő kivétel, méltán kaphatja meg a…

Bacsó Péter filmje a véleményalkotás szabadságához való jogról szól: az étteremkritikus Lumnitzer nővérek megírják az igazat az éttermekről,…

Az utóbbi években a magyar filmkészítők fölfedezték maguknak a hajléktalanokat, akikben némely alkotók (Ragályi Elemér-Kern András: Csudafilm)…

Charles Baudelaire Egy dög című verse nem csupán azzal írta be magát a líra történetébe, hogy a középkor óta ez volt az első alkotás, mely…

Bollók Csaba (Észak, észak) második nagyjátékfilmje – a kényszerű „leállások” miatt –  három évig húzódó munka eredménye. A Miraq, amennyiben…

Márai Sándor 1942-ben megjelent regényében két régi barát évtizedek multán újra találkozik. A hetvenes éveiket taposó férfiak a halál…